Elit dinasztiák irányították a vaskori szkíta társadalmat
2026. július 10. 09:09 Múlt-kor
Egy nagyszabású genetikai vizsgálat szerint a vaskori szkíta társadalmat örökletes elitcsaládok irányították, amelyekben a nők is kiemelkedő társadalmi szerepet tölthettek be. A kutatás arra utal, hogy a társadalmi egyenlőtlenség a sztyeppei nomádok körében már Kr. e. 900 körül kialakult.
A Science Advances folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók 85 vaskori szkíta csontvázának DNS-ét elemezték, hogy feltárják a különböző nomád közösségek rokonsági kapcsolatait és társadalmi szerkezetét. A vizsgált személyek Kr. e. 900 és 200 között éltek, és a mai eurázsiai sztyeppe 20 régészeti lelőhelyéről származó kurgánokban temették el őket. A kutatók 38 elit és 47 nem elit személy genetikai adatait hasonlították össze, akiket a sírok mérete és a sírmellékletek gazdagsága alapján különítettek el.
Az elemzés kimutatta, hogy az elit tagjai tizenegyszer nagyobb valószínűséggel álltak közeli rokonságban egymással, mint közrendűnek minősülő társaik, ami arra utal, hogy a szkíta társadalmat kiterjedt elitdinasztiák irányították. A kutatók több közeli rokoni kapcsolatot is azonosítottak, köztük testvérpárokat, valamint szülő–gyermek és nagyapa–unoka kapcsolatokat, miközben azt is megfigyelték, hogy az elit temetkezések földrajzilag közelebb helyezkedtek el egymáshoz a nem elit síroknál.
A genetikai vizsgálatok eredményei összhangban állnak az ókori görög szerzők – köztük Hérodotosz – beszámolóival, amelyek szerint a szkíta nők is élvezhették a magas társadalmi státusz előnyeit: a vizsgált elit temetkezések csaknem fele nőkhöz tartozott, ami alátámasztja azt a feltételezést, hogy a vezető rétegben a nők nagy befolyással rendelkeztek. A kutatás egy régi vitát is közelebb vitt a megoldáshoz: a Kazahsztánban 1969-ben feltárt, több mint 4000 aranytárggyal eltemetett, úgynevezett „Aranyember” csontváza alapján korábban nem lehetett egyértelműen megállapítani az elhunyt nemét, ezért bár sokan egy előkelő férfi harcosnak tartották, ezt nem sikerült bizonyítani. A mostani genetikai vizsgálat viszont arra utal, hogy a 17 éves korában elhunyt személy nagy valószínűséggel valóban férfi volt, jóllehet közeli rokonait nem sikerült azonosítani.
A kutatók szerint különösen fontos bizonyíték, hogy az elit kurgánokban gyermekeket is eltemettek, köztük egy mindössze egyéves kisfiút, akit nagyapjához hasonlóan előkelő sírban helyeztek végső nyugalomra. Ez arra utal, hogy a társadalmi rang nem kizárólag személyes érdemeken alapult, hanem öröklődött, vagyis a vaskori szkíta közösségekben már kialakult a dinasztikus hatalomgyakorlás intézménye.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
