A héten zárul a gödöllői Ferenc József-kiállítás
2014. szeptember 23. 13:22
A Gödöllői Királyi Kastély Rudolf-szárnyában kialakított terek időutazásra csábítanak, s aki ide belép, igazi különlegességek közt találja magát évről évre. Idén Ferenc József személye került a középpontba. A hamarosan záró tárlaton központi elemként azt a folyamatot mutatják be, miként változott a magyarok Ferenc József-képe, a császár/király személyének megítélése hosszú uralkodása folyamán, s milyen szerepet játszott ebben a folyamatban a szeretett társ, Erzsébet.
Titánia lovagja
Erzsébet királyné verseiben Titániának nevezte magát, Shakespeare Szentivánéji álom című darabjának tündérkirálynője után. A Gödöllői Királyi Kastély 2008-tól Titánia lovagjai címmel kiállítás-sorozat keretében mutatja be a hozzá közelálló férfiakat. Elsőként a rá leginkább hasonlító, szellemi örökségét továbbvivő fiának állítottak emléket Rudolf, a reményvesztett imádó című tárlatuk 2008-ban nyílt meg, a trónörökös születésének 150. évfordulóján.
2009-ben a második lovag „A lángoló zseni”, gróf Andrássy Gyula volt. Andrássy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ezredese, diplomata és világfi, aki Deák mellett az osztrák-magyar kiegyezés létrehozója, a 19. század egyik legjelentősebb magyar politikusa.
A harmadik lovag 2014-ben a férj, Ferenc József osztrák császár és magyar király. Ezzel a kiállítással kapcsolódnak az idei központ centenáriumi évhez, illetve Gödöllő városa által „A Régi Ház, 1914-2014. Kezdet és vég” címmel meghirdetett idei tematikus programsorozathoz.
Ferenc József egész élete és hosszú uralkodása szempontjából rendkívül meghatározó volt a neveltetése. Ifjúságára döntő hatással volt anyjával, Zsófia főhercegnővel való igen szoros kapcsolata. Az anyja által választott tanárok, példaképül szolgáló személyek (elsősorban katonák) egész későbbi életére hatást gyakoroltak. A tizenhárom éves főherceg 1843 szeptemberében járt először Magyarországon. Első benyomásai között a tájra, a természeti környezetre vonatkozó megállapításai vannak többségben, legalábbis fennmaradt naplója tanúsága szerint. Ezt az életszakaszt mutatja be az első terem.
Neveltetése miatt Ferenc József az 1848/49-es magyar szabadságharcban a rebellis nemzet uralkodójával szembeni lázadását látta. 1848. december 2-án, alig 18 évesen került a Habsburg Birodalom trónjára, saját ítélete még nagyrészt a környezetének – leginkább édesanyjának – értékrendjét tükrözte. Ezt a következő kiállító teremben az uralkodó és alattvalói világának szembeállításával érzékeltetik.
Az uralkodói látogatásokra a környékbeli településekről ezerszám özönlöttek az emberek, hogy láthassák Ferenc Józsefet. 1857-ben a császár már feleségével, Erzsébettel jött az országba, aki már ekkor meghódította a magyarok szívét. Később szerepet vállalt az uralkodó és a nemzet közötti kapcsolat enyhítésében, szorosabbra fűzésében, az 1867-es kiegyezés megkötésében. A harmadik terem tárgyai ennek a folyamatnak az állomásaiból emelik ki a legfontosabbakat.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
