Veszett kutyát ölni

2014. augusztus 7. 11:58

A ravasz diktátort több ezer fős serege védte, személyes testőrsége a hírhedt fegyveres amazonokból állt, így nehéz volt a közelébe férkőzni. Ráadásul a CIA keze meg volt kötve: törvény tiltotta egy adott személy elleni titkos támadást. Legitim katonai akciót kellett szervezni, így került sor az El Dorado Canyon hadműveletre. Ahelyett tehát, hogy a CIA merénylő osztagát küldték volna Líbiába, az amerikai légierő katonai célpontokat - köztük Kadhafi tripoli szállását - kezdte támadni. Az 1986-os hadművelet válaszcsapás volt az 1985. decemberi bécsi és római reptereken líbiaiak által elkövetett merényletsorozatra.

Az izraeli titkosszolgálat, a Moszad segítségével tartották szemmel azt a hadvezéri sátrat, ahol a diktátor ideje nagy részét töltötte; Kadhafi a hírszerzési információk szerint akkor is éppen a sátorban tartózkodott, amikor az Egyesült Államok nagy-britanniai légibázisáról felszálltak az F-111-es bombázók. A Spektrum CIA-sorozatában megszólal Duane Clarridge ügynök, aki a CIA központjában William Casey igazgatóval várta a híreket a támadás sikeréről.

Kadhafi azonban túlélte a bombázást. A CIA ezután egy klasszikus titkosszolgálati módszert vetett be: a líbiai rezsimet egy jól szervezett lázadással akarták megdönteni. Ehhez szükség volt egy megfelelő emberre. Casey Khalifa Haftar személyében találta meg a tökéletes vezetőt, akit a lázadás élére képzelt el. Haftar, aki Líbia egyik legfőbb katonai parancsnokaként szolgált, éppen Csádban raboskodott, Kadhafi területszerző háborújának egyik hadifoglyaként. Az egyik - líbiai szemszögből nézve - vesztes csatát követően fogták el 600 katonájával a parancsnokot, aki eme hibája, valamint népszerűsége miatt kiesett Kadhafi kegyeiből, így a csádi börtönben töltött hónapok során a diktátor kérlelhetetlen ellenfelévé vált.

A nyilvánosságra került CIA-aktákból az is kiderült, hogy a hírszerzés jelentős támogatást nyújtott Csádnak a Kadhafi elleni harcokban. Elérkezett az idő, hogy a CIA benyújtsa a számlát: Csád elnöke ezért maga ment el Haftarhoz, és ajánlott egyezséget a hadifogoly katonai vezetőnek. Nem sokkal később létrejött a líbiai Nemzeti Hadsereg, amelynek katonáit Csádban a CIA képezte ki, és az amerikai szerv teremtette elő az ehhez szükséges anyagi fedezetet is.

Két évvel a Kadhafi elleni sikertelen légicsapást követően, 1988 decemberében a Pan Am 103-as járatát - több mint 250 utassal a fedélzetén - felrobbantották. A merényletet automatikusan Kadhafi számlájára írták, akit a világ elítélt, a diktátort szankciókkal sújtották, s nemzetközileg elszigetelődött. Eközben Csádban elkergették az Amerika-barát vezetést, a "veszett kutya" pedig kiszimatolta, hogy mi készülődik ellene: Haftar fejét akarta. A Repülőszőnyeg-hadművelet keretén belül azonban sikerült kimenekíteni Afrikából Haftart és a katonáit, akik az USA-ban telepedtek le.

A 2001. szeptember 11-i  New York-i terrortámadás következtében Kadhafi egy csapásra George W. Bush elnök terrorellenes harcának nagy támogatója lett. Mikor a 2011-es arab tavasz idején Líbia népe fellázadt, Kadhafi azt hitte, hogy az Egyesült Államok nem avatkozik bele Líbia belügyeibe, de tévedett. Elérkezett Haftar ideje, akinek vezetésével a CIA kézben tarthatta a líbiai forradalmat. A CIA-ügynökök folyamatos munkájával és a NATO légierejével kisegítve Haftar néhány hónap alatt átvette a hatalmat Líbiában. A bujkáló diktátor ellen hajtóvadászat indult, s bár húsz évet kellett várnia, elvégezte feladatát Haftar, aki Kadhafi emberéből végül a CIA kulcsfegyvere lett a "veszett kutya" elleni harcban.

A Spektrum a korábban titkos CIA-akták közül újabb kettőt mutat be ezen a hétvégén:
Augusztus 9. szombat, este 22:00 óra: Veszett kutyát ölni
Augusztus 10. vasárnap, este 22:00 óra: Az államcsíny