Az európai romák negyede veszett oda a holokauszt során
2014. augusztus 1. 17:46 MTI
A roma holokauszt áldozatainak emléknapja arra emlékeztet, hogy 1944. augusztus 3-ra virradóra több mint háromezer cigány embert gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban SS-katonák. A nácik által meggyilkolt mintegy félmillió cigány közül 23 ezren haltak meg Auschwitzban, sokan orvosi kísérletek áldozataként. A holokauszt roma áldozatairól 1972 óta emlékeznek meg augusztus 2-án világszerte a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján.
A náci Németországban 1935-ben elfogadott állampolgársági törvény a "német vagy fajrokon vérű állampolgárok" kategóriájából a zsidók mellett a cigányokat is kirekesztette. 1938-ban egymást követték a romákkal szembeni rendelkezések: megvonták szavazati jogukat, kitiltották gyermekeiket az iskolából, megtiltották nekik, hogy nem cigányokkal házasságot kössenek, megkezdték a férfiak deportálását. 1939-től koncentrációs táborokba gyűjtötték őket, az egyik nagy tábor a burgenlandi Lackenbach (Lakompak) községben volt, ahol több ezer magyar cigányt is fogva tartottak. A nácik a megszállt európai országokban eltérő módon és mértékben üldözték a helyi romákat, különböző becslések szerint a vészkorszakban a kétmilliós európai cigányság 10-30 százalékát gyilkolták meg.
A magyarországi romák állami szintű üldözése 1916-ban kezdődött, amikor rendeletet hoztak a "kóborló" cigányok nyilvántartásba vételére, a renitensek munkatáborba kényszerítésére. 1928-ban újabb rendelet született országos cigányrazziák megtartásáról, 1938-ban pedig a romák mint népcsoport megbízhatatlanná nyilvánításáról.
A cigányokat 1943-tól hurcoltak kényszermunkára, Magyarország 1944. március 19-i német megszállása után pedig legalább harminc gettót és munkatábort hoztak létre, ahol több tízezer romát dolgoztattak embertelen körülmények között. Kisebb roma csoportok már 1944 tavaszán német megsemmisítő táborokba kerültek, augusztusban cigány munkaszolgálatos századokat állítottak fel. Az 1944. október 15-i nyilas hatalomátvétel után, november 2-án indult meg szervezetten országszerte a roma családok internálása németországi táborokba.
A legnagyobb gyűjtőközpont a komáromi Csillagerőd volt, ahová több ezer magyar romát hurcoltak, az ott fogva tartott nők, férfiak és gyerekek a zsidó gettók borzalmait idéző körülmények között sínylődtek. Sokan Dachauba és Bergen-Belsenbe kerültek, ahol legyilkolták őket vagy áltudományos orvosi kísérletek áldozatai lettek. A történészek ötezer és hetvenezer közé teszik azoknak a magyarországi romáknak a számát, akik a holokauszt áldozataiként vesztették életüket.
2006-ban a budapesti Petőfi hídnál lévő Nehru parton felállították a roma holokauszt (pharrajimos) emlékművét. Még idén megnyitják Pécsen a magyarországi cigányság második világháborús szenvedéseit kutató roma holokauszt dokumentációs központot, amelyet a pécsi önkormányzat és a cigány kisebbség közösen hoz létre.
Az emléknapon az auschwitz-birkenaui haláltábor területén koszorúzást, Magyarországon virrasztást, megemlékezést rendeznek az áldozatok emlékére. Nemzetközi cigány civil szervezetek kezdeményezték, hogy augusztus 2-án délben világszerte egyperces csenddel emlékezzenek a holokauszt roma áldozataira. A roma holokauszt 70. évfordulója alkalmából nemzetközi ifjúsági megemlékezést tartanak Krakkóban és Auschwitzban július 30. és augusztus 4. között.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
