Ehnaton még az anyja templomából is kiüldözte Ámont
2014. július 28. 18:11
Egy újonnan felfedezett, közel 3300 éves egyiptomi faragvány egy vallási forradalom nyomát viseli magán, amelyet a szakértők szerint Tutanhamon apja, az ősi vallást megreformáló, s az egyiptomi civilizációt a feje tetejére fordító Ehnaton idézett elő. A megrongált homokkőtábla édesanyja tiszteletére állított templomban állt.
A núbiai homokkőből faragott táblát nemrégiben fedezték fel a mai Szudán területén lévő Szedeinga városának egyik sírjában. Az 1,8 méter magas és közel 40 centiméter széles leletet két darabban hozták a felszínre. Eredetileg a szedeingai templom falait díszítette, amelyet III. Amenhotep királyi hitvese, az i. e. 1340 körül elhunyt Tije királyné tiszteletére építettek. Néhány évszázaddal a fáraó feleségének halálát, s templomának pusztulását követően a homokkőtáblát egy sírnál hasznosították újra, a koporsót tartó állványként.
A régészek megállapították, hogy a faragványon Ámon isten látható, akinek az arcát, valamint a mellette található több hieroglifát is valamilyen kemény tárggyal megrongáltak. A rombolás Ehnaton (i. e. 1353-1336) vallásreformjának eredménye volt, ugyanis a fáraó meg akarta szüntetni az Ámon papság egyre nagyobb hatalmát, s az ún. Amarna-reform során bevezette a napkoronggal fémjelzett Aton isten kultuszát, s igyekezett eltüntetni az akkori többistenhit kulcsfigurájának, Ámonnak a képmásait. Ez a rombolás az akkoriban Egyiptomhoz tartozó Núbia vidékeire is kiterjedt.
"Minden nagyobb feliratot, amely megemlítette Ámon nevét, igyekezett eltörölni a király" - mondta Vincent Francigny, a New York-i Természettudományi Múzeum tudományos munkatársa, a kutatócsapat tagja a LiveScience-nek. A faragvány Tije királynő, Ehnaton anyjának templomában állt, aki még életben volt, amikor fia elrendelte a rongálást. Azonban Francigny hangsúlyozta, hogy a faragvány megszentségtelenítése nem édesanyja ellen irányult. A rombolást a templomból csak egy oszlop, valamint néhány kőtömb élte túl.
A régészek megállapították, hogy Ehnaton halálát követően az isteni arcot, valamint néhány hieroglifát helyreállítottak a faragványon. Ezek a munkálatok minden bizonnyal az elhunyt király fia, Tutanhamon (i. e. 1336-1327) idején zajlottak. "Ámon nevét és arcát először kikalapálták, majd újrafaragták, ami egyrészt azt bizonyítja, hogy az isten üldözése ilyen távoli tartományokba is eljutott Ehnaton uralma idején, másrészt hogy a reformok kudarcba fulladása után a birodalom legdélibb pontjain is visszaállt az Ámon-papság hatalma" - magyarázta Claude Rilly a francia régész.
A régészeti kutatások arról árulkodnak, hogy Ehnaton nagyívű, elsöprő erejűnek hitt vallási reformja nem tudott meggyökeresedni a nép körében, ami egyébként illúzió is lett volna, ismerve Egyiptom gazdag, évezredekre visszatekintő hitvilágát és szokásait. A nép támogatásának hiányában Ehnaton reformjának napjai meg voltak számlálva. Jellemző, hogy még a fáraóban is komoly kétségek merültek fel az Aton-kultusz továbbélésével kapcsolatban: sírjában például festett agyagszobrocskákat, ún. shabti-figurákat találtak, ami eretnekségnek számított az általa bevezetett monoteista vallásfelfogásban. Halála után négy évvel, mikor fia, Tutanhamon elfoglalta a trónt, a konzervatív erők kerekedtek felül; főműve, az új főváros, Ahet-Aton alig néhány esztendő múlva elnéptelenedett, az udvart Memphiszbe költöztették, a vallásreform emlékét pedig gyakorlatilag kitörölték.
Az ókori egyiptomiak számára Ehnaton őrült, megalomán álmodozó, despota volt, ugyanakkor egy bátor reformer, aki egyedül próbálta meg Egyiptom évezredes szokásait lecserélni valami új, egy addig elképzelhetetlen eszmére. Szerencsétlenségére az Aton-kultusz kevés fogódzót nyújtott azok számára, akik egy mindenki számára elérhető, közeli istenségre vágytak, üzenete pedig túlontúl merev volt ahhoz, hogy nagyobb támogatásra leljen a nép között.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
