Megtalálhatták a normann invázió első ismert áldozatát
2014. május 23. 08:58
Hat kardcsapással végeztek azzal a középkorú férfival, akiről úgy gondolják, hogy a normann invázió első ismert áldozata lehet.
Bár az 1066-os hastingsi csata Anglia történetének egyik, ha nem a legfontosabb ütközete, eddig egyetlen olyan emberi csontot sem találtak, amely a Hódító Vilmos és II. Harold angol király csapatai közötti összecsapással hozható összefüggésbe. Brit tudósok legutóbb bejelentették, hogy egy kelet-sussexi koponya lehet az első, s eddigi egyetlen olyan lelet, amely az Anglia meghódítására indított normann hadjárat idejéből maradt fenn.
A szakértők szerint a koponya egy 45 éves korában elhunyt férfié, s a kelet-sussexi Lewesben, 32 kilométerre Hastingstől bukkantak rá 1994-ben egy középkori kórház egykori területén több mint száz csontváz társaságában, nem messze az 1264-es lewesi ütközet helyszínétől. Eredetileg a csata 750. évfordulójával kapcsolatos megemlékezések részeként küldték a Yorki Egyetemre, de az Edinburghi Egyetemen végzett radiokarbonos vizsgálatok szerint a koponya jóval korábbi, 1063 körüli (plusz-mínusz 28 év).
A kutatók szerint a férfi részt vehetett a normann inváziót követő harcokban és talán Hastingsnél is ott lehetett. "Az első kardcsapás valószínűleg a jobb fülét és a felső állkapcsát érhette. Ezt további vágások követték balkézről, az áldozat mögül, horizontális irányban, összesen hat" - fejtette ki Malin Holst, a Yorki Egyetem régészeti csonttannal foglalkozó munkatársa.
A leletet egyedülállónak nevező Holst kifejtette: a csontelemzések során megállapították, hogy a férfi 45 éves lehetett halálakor, s étrendje bővelkedett a tengeri halakban. Gerincbetegségben szenvedett, homloküregét pedig krónikus fertőzés támadta meg. Távolodó ínye miatt néhány fogát elvesztette, s két kis méretű tumort mutattak ki koponyájában.