A Nyírség fejedelmi városa
2014. május 19. 16:37
A nagy kiterjedésű Báthori-birtok központjában, Nyírbátorban Magyarország újkori történelmét meghatározó fejedelmek és főurak váltották egymást, virágzása azonban az erdélyi fejedelmi és a lengyel királyi címet is megszerző Báthoriakhoz köthető. A család történetét bemutató, a XVIII. században épült egykori minorita kolostor gyönyörű barokk épületében lévő múzeum 1961 óta számos érdekességet tartogat a látogatóknak.
A történelmi kisváros, Nyírbátor a magyar középkor gazdag örökségével fogadja a látogatókat. Története az évszázadokon keresztül egybeforrt a Báthori-családdal, melynek birtoka, otthona és temetkezési helye, a Dél-Nyírség gazdasági, kulturális és hagyományőrző központja volt. Történelmi személyiségek tűnnek fel a hozzájuk kapcsolódó változó korok megannyi emlékével, a megrendítő távlattal, a folytonos megmaradás mindennapi küzdelmével, Nyírbátor egykori hangjaival.
A gótikus, félezer éves templomai mellett mindezek őrizője, ápolója, változásainak időrendi vezetője, a letűnt korszakok bemutatója a Magyar Nemzeti Múzeum Báthori István Múzeuma.
A XVIII. században épült egykori minorita kolostor gyönyörű épületében lévő múzeum 1957 óta számos érdekességet tartogat a látogatóknak. Vonzereje elsősorban az igen jelentős régészeti, történeti, néprajzi, fegyvertörténeti, képző- és iparművészeti gyűjteményeiben rejlik.
A szerzetesi cellasorból kialakított térben helyet kapó „Nyírbátor város évszázadait” sokoldalúan bemutató, valamint a régióban 70 éves határőr múltat felidéző állandó kiállítások önmagukban is élményekkel gazdagítják a történeti és szellemi örökség iránt érdeklődőket.
A XVIII. században épült egykori minorita kolostor gyönyörű barokk épületében lévő múzeum 1961 óta számos érdekességet tartogat a látogatóknak. Vonzereje elsősorban az igen jelentős régészeti, történeti, néprajzi, iparművészeti, fegyver-, és képzőművészeti gyűjteményeiben rejlik.
Mindezek mellett egyedülálló, páratlan érdekességekkel és értékekkel is dicsekedhet a múzeum. A középkori Magyarország egyik meghatározó, az ország vezetésében kiemelkedő szerepet betöltő Báthoriakhoz kapcsolódó tárgyi emlékek közül egyedül itt látható a ritkaságszámba menő, évszámmal is ellátott Báthori-család vörös márvány, sárkányos címerköve, valamint a XVI-XVII. század folyamán a Báthori-fejedelmek által veretett arany- és ezüstpénzek. Az európai és a hazai reneszánsz reprezentáns művészeti emlékei közül itt csodálható meg az egyik legszebb alkotás, az 1511-ben Firenzében készült templomi ülőpad (stallum) kisebbik padsora, mely eredetileg a Báthoriak Szent György nevét viselő templomában állt.