Titkos főúri találkozó a pajtában: a Wesselényi-összeesküvés
2014. április 30. 13:50 Csernus Szilveszter
Koncepciós per?
A három Ausztriában kivégzett magyar nemes elleni eljárás több szempontból sem felelt meg a kor támasztotta jogi követelményeknek. A hűtlenség bűncselekményét a Magyar Királyságban követték el és személyükben is magyar nemesek voltak. A területi és a személyi hatály is amellett szólt, hogy Magyarországon, magyar bíróság ítélje el őket.
Milyen alapon vádolta tehát őket az alsó-ausztriai kamaraügyész? Lipót azzal indokolta ausztriai felelősségre vonásukat, hogy annak a törvényszéke elé tartoznak, akinek hűségére kötelezve voltak. S valóban, Zrínyi, Frangepán és Nádasdy ausztriai nemesek is voltak, ott is rendelkeztek birtokokkal, de mint magyar nemesek, megillette őket az alkotmány habeas corpus joga, azaz csak bírósági ítélet, vagy tettenérés nyomán tartóztathatták volna le őket. Ezen nem először és nem utoljára ejtettek csorbát a Habsburg-uralkodók. Lipót magyar tanácsosai is javasolták egyébként a hazai bírósági tárgyalást, de félő volt, hogy a magyarországi törvénykezők az abszolutizmus ellen küzdőket nem ítéli fő- és jószágvesztésre.
Másrészről az eljárást még névleg sem a bíróság irányította: a császár Titkos Tanácsának utasításai szerint történt az ítélkezés, még az időpontját is a csúcsszerv határozta meg - nemcsak a főurak, hanem a pozsonyi bíróság esetében is. A hűtlenség vétkét maguk is kínzás nélkül bevallották, tehát az alól (elvileg) az utókor sem mentheti fel Zrínyiéket, ugyanakkor leszögezhetjük: jogtalan eljárás áldozatai lettek.
A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és műödtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
