Válogatott kínvallatások a múltból
2014. március 21. 21:54 Csernus Szilveszter
Nincs többé kínvallatás
Magyarországra az osztrák jogon keresztül szivárogtak be a korszerű büntetőjogi eszmék, ugyanakkor megindult a büntetőjog tudományos művelése is, éppen Mária Terézia korában. A magyar jogtudósok már összevetették a magyar büntetőjogot az európai jogfejlődés eredményeivel. Ezen sokat segített a magyar protestánsok körében népszerű egyetemjárások gyakorlata.
A büntetőjog humanizálódása mégis felülről, a felvilágosult uralkodótól jött. Bár a halálbüntetés visszaszorítása, a testcsonkító büntetések és a kínvallatás eltörlése a bűnözés növekedésével, bűnbandák elszaporodásával járt, megnyitotta az utat a büntetőjog modernizációja előtt. A testcsonkító büntetések egyébként a XVIII. századra már nem voltak jellemzőek, ugyanis mind nagyobb szükség volt a jobbágyok munkaerejére.
Werbőczy 1514-es Hármaskönyvének büntetőrendelkezései és egyéb jogszabályok, valamint a szokásjog sokszínűsége alkotta jogbizonytalanságot a bécsi udvar arra használta fel, hogy „becsempéssze” hazánkba az osztrák jogot. Így Ausztria 1656-os büntető törvénykönyve (Praxis Criminalis) Magyarországon bár sosem lett törvény, csatolták a magyar törvénytárhoz, a Corpus Juris Hungaricihoz. Ez a Praxis Criminalis azonban még igen szigorú és kegyetlen volt.
Ezt követte Mária Terézia büntetőkódexe, a Constitutio Criminalis Theresiana 1768-ban, ami ugyan csak az osztrák örökös tartományokban volt hatályos törvény, de a magyar bírósági szokásjog is alkamazta (az első magyar büntető törvénykönyvig 1878-ig kellett várni). Ez a kódex még tartalmazta a kínvallatást.
1776 januárjában Mária Terézia osztrák főhercegnő, magyar és cseh királynő és fia, II. József német-római császár eltörölték a kínvallatást a Lajtántúlon, azaz az osztrák „birodalomfélben”, amit röviddel utána követett azok magyarországi bevezetése is - országgyűlés hiányában rendeleti úton.
Kalapos uralkodónk, József büntető törvénykönyve, az 1787-es Codex Iosephinus már csak katonákra tartotta fenn a halálbüntetést, helyébe polgári személyeknél az életfogytig tartó dunai hajóvontatás lépett. A XX. századi diktatúrák előtti kínvallatások azonban ezzel még nem értek véget a magyar történelemben, az 1861-ben megtartott Országbírói Értekezletnek például külön meg kellett tiltania a kényszervallatást és a perbe fogottak testi bántalmazását.
A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és műödtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
