A lengyeleket megosztja II. János Pál lelki naplójának kiadása
2014. február 5. 10:00 MTI
A lengyeleket megosztja a néhai lengyel pápa, II. János Pál (Karol Wojtyla) személyes feljegyzéseinek kiadása: egyesek dicsérik, mások elítélik a pápa egykori személyi titkárának, az azóta krakkói érsekké kinevezett Stanislaw Dziwisznek az eljárását, mivel a pápa kifejezett akarata ellenére nem égette el halála után, sőt könyv formában ki is adta a naplójegyzeteket. Karol Wojtyla lelki naplója Személyes feljegyzések 1962-2003 - Isten a tenyerén tart címmel szerdán kerül a lengyel könyvesboltokba.
Bűn lett volna megsemmisíteni
Dziwisz már a január végi krakkói könyvbemutatón úgy foglalt állást, hogy "bűn lett volna" ezeket a naplójegyzeteket megsemmisíteni. A közelmúltban azt mondta, hogy "nem volt bátorsága" elégetni az anyagot, és közzétételük "értékes bepillantást enged" a szeretett egyházfő belső életébe.
A lengyel nyelvű könyv - II. János Pál a feljegyzések jelentős részét a lengyel mellett olaszul és latinul írta, de vannak benne görög és spanyol idézetek is - vallásos elmélkedéseket tartalmaz, amelyeket 1962 júliusa és 2003 márciusa között rögzített, gyakran nem időrendi sorrendben. Vannak tervek a könyv angol és más nyelveken történő kiadására, de részletek még nem ismeretesek.
Az internetet elárasztják a dühös, Dziwisz eljárását kárhoztató kommentek, sokan felháborodásuknak adnak hangot amiatt, hogy a pápa egyik bizalmasa nem engedelmeskedett az egyházfő utasításának, ráadásul egy olyan "szent" ügyben, mint a végakarata.
Maga a 640 oldalas könyv nehezen emészthető az átlag olvasó számára. A pápa mélyen vallásos, olykor misztikus eszmefuttatásai, melyek általában szentírási idézetekből indulnak ki, érdekelhetik a papokat, teológusokat és filozófusokat, de a laikusok számára úgyszólván megközelíthetetlenek maradnak. A meglepetést inkább az okozza, amit a könyv nem tartalmaz: nincsenek benne utalások világeseményekre vagy a kommunista rendszer lengyelországi összeomlására, amelyben Wojtylának jelentős szerepe volt.
A történelem ismer még hasonló eseteket, amikor az örökösök megtagadták egy-egy híres ember végakaratának teljesítését, amelyben azt kérte, semmisítsék meg művét. Vladimir Nabokov emigráns orosz író fia, Dmitri megjelentette apja utolsó, befejezetlen, The Original of Laura című regényét, amelyet Nabokov elégetni rendelt. A fiú azzal igazolta tettét, hogy nem akart "irodalmi gyújtogatóként" bekerülni a történelembe.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
