Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

1914 és a Közel-Kelet: a történelem ismétli magát?

2014. január 14. 08:49

A forrongó közel-keleti térség több szempontból is hasonlít az első világháborút megelőző időszakra - figyelmeztet egy cambridge-i történész, aki óva int a 100 évvel ezelőtti hibák megismétlésétől.

<

"A történelem nem ismétli önmagát, de rímel" - mondta egyszer Mark Twain. Az amerikai író-újságírótól származó, intelemként is felfogható citátum soha nem volt annyira érvényes, mint ma, a Közel-Keleten. Legalábbis egy nemzetközileg ismert történész szerint, aki arra figyelmeztetett a Brookings Institution amerikai agytrösz honlapján közreadott esszéjében, hogy számos párhuzam figyelhető meg a forrongó térség és az első világégést megelőző európai események között.

Margaret MacMillan cambridge-i történész úgy látja, hogy a Közel-Kelet az első világháború "modern megfelelője". "Nagyon valószínű, hogy fegyverkezési versenyt szül, ha Iránnak sikerül atomfegyvert kifejlesztenie, a világ nagyon veszélyessé válik, a puskaporos hordó pedig felrobban, ahogy a Balkánon száz éve", azzal a különbséggel, hogy most "gombafelhők lesznek" - így a történész.

"Bár a történelem nem ismétli magát pontosan, a Közel-Kelet ma aggasztóan hasonlít az akkori Balkánra. "A nacionalizmus mérgező egyvelege azzal fenyeget, hogy magával rántja a külső hatalmakat, az Egyesült Államokat, Törökországot és Oroszországot, miközben Irán próbálja megvédeni érdekeit és szövetségeseit" - írja MacMillan.

A történész nem áll meg itt, több párhuzamot vél felfedezni a Közel-Kelet és az 1914-et megelőző időszak között. A mai iszlamista terroristák szerinte azoknak a forradalmi kommunistáknak és anarchistáknak felelnek meg, akik egy sor merényletet követtek el az általuk képviselt eszme nevében. 1914-ben a Német Birodalom egy felemelkedőben levő állam volt, amely a világ akkori legerősebb birodalma, Nagy-Britannia ellen intézett kihívást, ma pedig Kína ébreszt aggodalmat sokakban az Egyesült Államokban.

MacMillan, akinek könyve, a The War That Ended Peace tavaly jelent meg, úgy látja, hogy a szélsőjobboldali és nacionalista eszmék világszerte erősödnek, ami döntő momentum volt az első világháború előtt is. Japán és Kína viszonyát ma a Dél-kínai-tengerben található szigetek hovatartozása mérgezi, s egyre több amerikai katonai stratéga vélekedik úgy, hogy Kína a hadseregre fordítható összegek növelésével és tengeri flottájának megerősítésével a csendes-óceáni térség uralmára tör, ahol a két nagyhatalom fegyverkezési versenybe kezdett.

Az Egyesült Államok és Japán közti kölcsönös védelmi szerződés ráadásul érvényes a Tokió és Peking által is magának követelt Szenkaku-szigetekre is. Kína novemberben egyoldalúan légvédelmi azonosító zónát alakított ki a szigetcsoport felett, mire válaszul az USA két B52-es vadászbombázót küldött a szigetek fölé. "Csábító, ugyanakkor nem elrugaszkodott összehasonlítani Kína és Amerika kapcsolatát a száz évvel ezelőtti német-brit relációval" - így MacMillan.

Elgondolkodtató MacMillan ama okfejtése, hogy a nagyhatalmak elképzelhetetlennek tartottak egy totális háborút a hosszú ideig tartó béke után. A történész úgy látja, hogy a globalizáció hamis biztonságérzetbe ringatott bennünket, a világháború kitörésének 100. évfordulója pedig arra kell hogy emlékeztessen, mennyire védtelenek vagyunk az emberi hibákkal, a hirtelen jött katasztrófákkal és a puszta véletlenekkel szemben.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

1914 és a Közel-Kelet: a történelem ismétli magát?

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra