Felújult a vita a hastingsi csata helyét illetően

2013. december 11. 17:33

Az 1066. október 14-i hastingsi csata az Anglia meghódítására indított normann hadjárat döntő ütközete, a brit történelem legismertebb csatája volt. Hitvalló Edvárd 1066-os halála után három jelentkező is akadt Anglia trónjára. Harold Godwinsson angolszász király és II. Harald norvég uralkodó összecsapása után nevető harmadikként Vilmos, Normandia hercege foglalhatta el végül a szigetország trónját, miután legyőzte Harold norvégok ellen kifáradt seregét.

A rendkívül véres hastingsi csatában a normandiai sereg végképp tönkreverte a kilenc nap alatt 280 kilométert gyalogló angolokat, s Vilmos a hagyomány szerint ezzel a döntő csatával hódította meg az országot. Az ütközetben életét vesztette Harold, akinek egy nyílvessző fúrta át a szemét, a csata végén testét állítólag annyi seb borította, hogy később tulajdon édesanyja sem ismert rá fiára.

A brit történelem egyik legjelentősebb csatájának helyszínét, amelyet hosszú ideig a néhány kilométerrel északabbra lévő tengerparti város, Sussex környékére helyeztek, évtizedek óta nem kérdőjelezte meg senki. 2011 novembere óta azonban több elmélet is napvilágot látott az újabb helyszínt illetően, s egyre többen vélik úgy, hogy a véres találkozás Harold és Hódító Vilmos seregei között egyáltalán nem Hastings mezején történt meg. Nick Austin kezdte a sort, ő a csatát az eddig ismert helyszíntől három kilométerrel délre, Crowhurst közelébe helyezte. Míg idén januárban John Grehan shorehami (Nyugat-Sussex) történész jelentette be felfedezését, szerinte a döntő csata helyét a körülbelül másfél kilométerre északra levő Caldbec Hillnél kell keresni, egy ma már teljesen lakott területen.

A vita Marc Morris kijelentése miatt lángolt fel ismét, aki szerint a véráztatta föld Hastingstől keletre van. "A kutatás légi felvételek elemzésén alapul, azonban egy jó adag spekuláció is helyet kapott benne" - ismerte el a történész, aki idén nyáron az Angol Örökségvédelmi Hivatallal (English Heritage) együttműködve térképezte fel a tájat a levegőből. A kutatók több ponton is ástak a csatamező eddig elismert helyszínén, s bár több középkori leletre is bukkantak, az 1066-os év eseményeihez egyik sem kötődött. A John Grehan által ajánlott Cadlbec Hill-en is végeztek kutatásokat, ám a régészeti anyag itt sem támasztotta alá a feltételezést.

A Chester Egyetem munkatársa, Stewart Ainsworth lézerszkenneres letapogatóval (LIDAR - Light Detection and Ranging) térképezte fel a Caldbec Hill-i dombokat. Az adatok elemzését követően kizárta a lehetséges helyszínek sorából, ugyanis véleménye szerint túl nagy méretű a tiszta terep, amelyet az angolszász katonai vezetők a pajzs alakú frontvonaluk miatt bizonyára nem tartottak alkalmasnak. A legelfogadottabb elméletet, miszerint a Hastingstől északra lévő terepen, a néhány évtizeddel később épített Battle Abbey közelében, Senlac Hill-nél csaptak össze a hadseregek, szintén megcáfolták a kutatók, ugyanis a déli területek ingoványossága miatt ez Vilmos lovasságának alkalmatlan lett volna, holott a hiteles források szerint innen intéztek támadást az angolok ellen.

"A mostani kutatásaink szerint a legmegfelelőbb terep a mai A2100-as körforgalom környéki vidék lehetett, amely egyébként ősi útvonalnak számít. Korábban ezt a területet csupán Harold bal szárnyával hozták összefüggésbe. Szerintünk kelet felé kell eltolni a lehetséges helyszínt, ahol mind az angolszász pajzssornak, mind a normann lovasság manőverének alkalmas terep nyílott. Nem akarom teljesen felülírni az eddigi helyszínt, csupán annak kizárólagosságát vonom kétségbe, ugyanis szerintem jóval szélesebb lehetett a frontvonal" - mondta Marc Morris.