Félelmetes mészárlás a vaskori Angliában

2013. szeptember 5. 18:28

A brit régészek Somerset megyében, a Yeovil városához közeli régészeti helyszínen egy vaskori mészárlás nyomaira bukkantak: több száz emberi maradványt tártak fel, amelyek csontvázairól levághatták a húst és a testek nagy részét is feldarabolták. Marcus Brittain cambridge-i régész, a Ham Hill-i erőd kutatója szerint „olyan volt ez, mintha az emberi testek bizonyos részeit megpróbálták volna tudatosan szétválogatni.”

Eddig a 123 futballpálya méretű területnek még csak elenyésző részét tárták fel a kutatók, azonban az már kiderült, hogy hihetetlen sok ember aludhatta itt örök álmát, ami szokatlan gyakorlatra vall. A csontok az i. sz. 1. századból valók, a terület azonban már évezredek óta lakott. Az ehhez hasonló, az i. e. 1. évezred elejétől a római hódításig felépült angliai erődítmények általában műemlékek, s ritkán engedélyezik az ottani ásatásokat. Azonban a Ham Hill-i térség az egyik legfontosabb dél-angliai lelőhely, így speciális engedéllyel tovább folyhatott a feltárás.

A festői környezetben található helyszín a meghökkentő leleteivel valósággal sokkolta a régészeket. A mészárlásra még nem találtak magyarázatot, azonban azt bizonyosra veszik, hogy valamikor a római uralom kezdetén történhetett. A rómaiak először Julius Caesar vezetésével i. e. 55-ben küldtek hadat Britanniába, ám a déli területek végleges elfoglalása csak az i. sz. 1. század közepére datálható.

Egyesek a hódítókat teszik felelőssé, ugyanis a helyszínen a Római Birodalomban használt katonai felszereléseket, többek között a (méretes íjpuskára hasonlító) ballisztákba való hatalmas nyílhegyeket találtak a kutatók. Az egyik elmélet szerint a római inváziós sereg rendfenntartás, valamint elrettentés és a terület megtartása céljából végezhette ki a törzsek tagjait - igaz, a csonkolás nem a rómaiak műfaja volt. Az emberi maradványok feldarabolása inkább a vaskori britekhez köthető, akik például gyakran tettek gondosan kifényesített koponyát otthonuk ajtajára.