Civilekkel védetnék Szíria örökségét
2013. szeptember 3. 12:58
Szíriában két és fél éve tombol a napról napra véresebb polgárháború, amely az emberéletek mellett történelmi örökségeket is követel magának. Egyre több ellopott szíriai lelet bukkan fel a feketepiacon, s rakéták teszik tönkre az ezeréves emlékeket. Legutóbb az Aleppó szívében lévő, áprilisban lerombolt 11. századi minaretet fosztották ki. Az UNESCO az afganisztáni és az iraki háború tanulságaiból okulva igyekszik a közel-keleti ország kincseit megvédelmezni.
A szíriai polgárháború – amelyet volumenében az akkád birodalom pusztulásához hasonlítanak – legújabb áldozata egy 11. századi Omajjád-mecset, amely még áprilisban a kormányhoz hű csapatok és a lázadók közti összecsapások során omlott össze. Most kifosztották. Az 1,9 millió lakosú Aleppo óvárosában lévő épület, amely az őt körülvevő középkori piaccal együtt az UNESCO Világörökség része, még 2012 októberében leégett egy korábbi összecsapás során.
„Leírhatatlan a humanitárius válság Szíriában. Ugyanez a helyzet az ország örökségeivel is” – mondta Lakhdar Brahimi, az ENSZ szíriai különmegbízottja, aki részt vett egy megbeszélésen, amelyen a közel-keleti ország kormányának régészetért felelős igazgatója is jelen volt. „Kevés olyan ország van, mint Szíria, amely ennyire gazdag kultúrájú, ezért is fontos számunkra a védelme” – tette hozzá.
Az UNESCO főigazgatója, Irina Bokova a múlt hét végén elmondta, hogy az ENSZ kulturális szervezete igyekszik tanulni az afganisztáni és az iraki háborút övező fosztogatásból, s arra ösztönzi a lakosait, hogy saját maguk védelmezzék meg országuk emlékeit.
Maamoun Abdulkarim, Szíria kulturális örökségekért felelős vezetője szerint a kormány biztonságos helyre rejtette a múzeumokból az ország legféltettebb – mozdítható – emlékeit, látva azt a fosztogatási hullámot, amely a 2003-as Irakba történő amerikai bevonulást követte. Hozzátette: a szíriai nép a politikától függetlenül tisztában van öröksége védelmének fontosságával.
„10 ezer régészeti helyszínt és több mint 40 múzeumot kellett védelem alá helyeznünk, a legrosszabb helyzet a fővárosban, Damaszkuszban van, ahol már két és fél éve tart a vérontás” – mondta Abdulkarim. „A helyi lakosságnak fontos szerepet szánunk. Mindenki megérti, hogy örökségünket nem szabad elveszítenünk” – tette hozzá.
Azonban az ENSZ megbízottai a műholdképeken egészen mást látnak: a súlyos pusztítás nyilvánvaló, az illegális kereskedelem soha nem látott méreteket öltött, így valóban a kultúráért tenni akaró civilek jelentik az egyetlen reménysugarat, hogy Szíria kincsei túléljék a véres hatalmi harcokat.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
