Terroristákat öltek vele, most a régészeket segíti
2013. augusztus 30. 08:57
Időt, akár hónapokat spórolhatnak vele, ráadásul védelmet jelent a földfoglalók, a bányászok és építkezők ellen. Jóllehet a pilótanélküli repülőgépek, a drónok elsősorban a terrorizmus elleni globális harcból ismertek, újabban egyre nagyobb segítséget nyújtanak a régészek számára, különösen Peruban, ahol a régészeti emlékeket fenyegető veszélyek hatványozottan vannak jelen.
A pilóta nélküli repülőszerkezetek (Unmanned Combat Aerial Vehicle, UCAV) olyan katonai célú robotrepülőgépek, amelyek a fedélzetén tartózkodó személyzet nélkül képesek harctevékenység végzésére és az általuk hordozott fegyverek alkalmazására. Használatuk szinte mindennapossá vált a terrorizmussal súlyosan „fertőzött” régióban, így a pakisztáni törzsi területeken, vagy éppen Jemenben, ahol az Egyesült Államok a terroristagyanús személyek likvidálását végzi ezen repülőeszközök bevetésével.
A drónok elterjedésüknek köszönhetően jóval megfizethetőbbé váltak, világszerte használják őket polgári, illetve kereskedelmi célokra. Így van ez Peruban is, ahol a helyi régészek gyakran veszik igénybe a robotrepülőgépeket egy-egy lelőhely feltérképezésekor, ahelyett, hogy térképek fáradságos átbogarászásával húznák drága idejüket. Megtehetik, hiszen a drónok néhány nap vagy hét alatt elkészítik az adott terület háromdimenziós modelljét, szemben a „hagyományos” módszerrel, amikor ugyanez hónapokba, vagy akár évekbe telhet.
A gyorsaság ugyanis nagyon fontos tényező. Különösen egy olyan országban, ahol a gazdaság az elmúlt egy évtizedben átlagosan 6,5 százalékkal robogott, így a régészeknek a legnagyobb főfájást már nem is a fosztogatók, hanem az olykor kapzsi ingatlanfejleszők indifferens, a kulturális örökségekre a legkevésbé tekintettel levő magatartása jelenti. Így történhetett meg, hogy júliusban egyszerűen elbontottak egy ötezer éves piramist Lima mellett, de szintén komoly felzúdulást keltett, amikor a preinka Yanamarca romjaiban kvarcot bányászó munkások okoztak kárt. Az archeológusok örök ellenfelei a földfoglalók és földművesek, akik rendre olyan, régészetileg fontos területek mellett bukkannak fel, mint például az északi Chan Chan, amelyet a világ legnagyobb vályogvárosának tartanak.
A régészek szerint a drónok segítenek meghatározni egy-egy lelőhely határait, figyelik, ha valami, vagy valakik veszélyeztetik az adott területet és digitális gyűjteményt hoznak létre, felhíva a figyelmet egy-egy régészeti emlékre. Peru eltökélt abban, hogy a drónok minél hangsúlyosabb szerepet kapjanak a dél-amerikai ország régészeti örökségeinek megóvásában, legutóbb például arról lehetett olvasni, hogy Lima több, kifejezetten régészeti célú robotrepülőgépet vásárol meg a közeljövőben. (jelenleg egy svájci és egy amerikai cég által gyártott drónok köröznek Peru emlékei felett.)
Ahogy arról már szó volt, a repülőszerkezetek egyik legfontosabb feladata, hogy időt spórolnak a régészeknek. A brit Guardian napilapnak nyilatkozó Luis Jaime Castillo, a Limai Katolikus Egyetem régésze is ilyen irányú tapasztalatairól számolhatott be. Castillo két éve kezdett el először használni drónt San José de Morónál: a Peru északnyugati részén található 150 hektáros területen több olyan papnő sírját tárták el, akik a feltételezések szerint a part mentén élő mocsika indiánok vezetői voltak.
A közelmúltban még igen vesződséges és drága mulatság volt, ha valaki madártávlatból akart felmérni egy lelőhelyet: repülőt bérelt, repülő sárkányra kamerát szerelt, vagy héliummal töltött léggömböt használt. A technika fejlődése azonban ma már lehetővé tette, hogy ezeket helyettesítendő, akár egy két kézben elférő pilóta nélküli szerkezet építsenek, mindössze ötszáz dollárból. „Ez olyan, mintha szikét használnánk a bunkósbot helyett” – fogalmazott találóan Jeffrey Quilter, a Harvard régésze, aki szintén San José de Morónál dolgozott drónokkal. „Ha akarom, három méter magasra küldöm fel és lefényképezem vele a termet, ha akarom, akkor 300 méterre, és befogom az egész lelőhelyet, vagy háromezer méterre, és akkor az egész völgyet látom” – tette hozzá.
A drónok tavaly hat alkalommal végeztek repülést perui régészeti lelőhelyek felett, köztük az Andokban található Machu Llactánál, amely 4000 méter magasan helyezkedik el. Ugyan a latin-amerikai ország elsősorban a 15. századi meseszép romvárosáról, Machu Picchuról és az egyre inkább veszélyeztetett Nazca-vonalakról ismert, a szakembereket egyre jobban érdeklik Peru prehispán történetének jelentős állomásai, a part menti társadalmak, az Andok területét az inkák előtt meghódító Wari Birodalom, vagy éppen az ősi, tízezer évvel ezelőtt élt földművelő közösségek. S mivel a latin-amerikai ország területén található összesen 13 ezer lelőhely közül csak 2500 van eddig lehatárolva, gyors megoldás kell, hogy ezek megfelelő védelmet kapjanak; szakemberek szerint csak idők kérdése, mikor váltják fel a hagyományos, a terepmunkák során évtizedek óta használt eszközöket a csúcstechnológiás robotrepülőgépek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
