Máig tisztázatlan a 600 meggyilkolt lengyel esete

2013. augusztus 8. 18:47 MTI

A lengyel hatóságok először két évvel ezelőtt fordultak jogsegélyért az orosz félhez, illetve kérvényezték az ügyre vonatkozó dokumentumok átadását. Az orosz főügyészség végül elutasító választ küldött. "Nem tűnik lehetségesnek a lengyel fél kéréseinek teljesítése" - írta az orosz ügyészség július 19-i keltezésű levelében.

1945 nyarán a szovjet hadsereg Lengyelország északkeleti részén - Augustów városa környékén - több mint 7 ezer embert vett őrizetbe. Többségüket szabadon engedték, de 600 ember sorsa máig ismeretlen. A Memorial nevű orosz emberi jogi szervezet tavaly átadott a lengyeleknek egy sor dokumentumot, s ezekből hivatalosan is bizonyossá vált, amit lengyel történészek régóta gyanítottak. Az orosz szövetségi biztonsági szolgálat levéltárából származó, 1945. júliusi keltezésű dokumentumokból ugyanis kiderült: a szovjet hadsereg és a szovjet állambiztonsági rendőrség, az NKVD "valamennyi leleplezett bandita, összesen 592 ember likvidálását" tervezte.

A nyugati szövetségesekkel együttműködő lengyel földalatti Honi Hadsereg (AK) katonáiról van szó, akik eredetileg a nácik ellen harcoltak, de a szovjeteket is megszállóknak tekintették, és ellenük is folytatták a fegyveres harcot. A szóban forgó 592 ember között volt mintegy 30 nő - köztük kiskorúak és várandós nők is. A dokumentumok szerint a kivégzések végrehajtásáért Ivan Gorgonov és Pavel Zelenyin tábornokok feleltek. Ma már egyikük sincs életben.

A nácizmus és a kommunizmus bűneit kutató lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) munkatársai bizonyosak abban, hogy ha a likvidálások tervezéséről vannak dokumentumok, akkor az orosz archívumokban létezniük kell olyan iratoknak is, amelyek a gyilkosságok végrehajtásról tartalmaznak részleteket. Az áldozatok hozzátartozói - az orosz fél elutasító válasza után - arra készülnek, hogy panaszukkal a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak, egyes családok már önállóan el is indították az eljárást. "Fényt kell deríteni az igazságra" - idézte a Gazeta Wyborcza című lengyel napilap Danuta Kaszlej történészt, aki arra biztatta kollégáit és az érintett hozzátartozókat, hogy folytassák a vizsgálatokat és tegyenek további jogi lépéseket.

Az "augustówi hajtóvadászatot" Lengyelországban "kis Katyn" néven is emlegetik, utalva az 1940 tavaszán a Szmolenszk melletti katinyi erdőben a legfelső szovjet vezetés utasítására végrehajtott kivégzésekre, mintegy 15 ezer lengyel fogoly főbelövésére. Ha bebizonyosodna, hogy a szovjet belügyesek Augustów környékén is hajtottak végre kivégzéseket, ez lenne a lengyelek ellen elkövetett legnagyobb bűntény a II. világháború után. Az ügyészi jogosítványokkal is rendelkező IPN eddig már 700 embert hallgatott ki az ügyben. Az emberiesség elleni bűncselekmények nem évülnek el.