Csizmák miatt hullottak a katonák Gettysburgnál
2013. július 1. 10:39 MTI
Az utolsó roham
Július 3-án, a csata harmadik, utolsó napján Lee az unionista centrum ellen 12 ezer emberrel intézett frontális rohammal akarta kicsikarni a döntést. A délieknek azonban ezelőtt egy kilométert kellett megtenniük nyílt terepen, gyilkos ágyútűz közepette. Még így is sikerült rést ütniük az északi vonalon, de azt Meade gyorsan betömte, így a támadás kudarcba fulladt, a vérfürdőben a rohamozók 70 százalékos veszteséget szenvedtek. Lee másnap már nem vállalat harcot, elrendelte a visszavonulást.
A gettysburgi ütközettel az északiaknak sikerült megállítani Lee előrenyomulását, amivel a déli katonai győzelem esélye végképp elszállt. Az amerikai földön vívott legvéresebb ütközet után a csatamezőt tízezer katona holtteste borította, 30 ezren sebesültek meg, 10 ezren eltűntek vagy fogságba estek. Az északiak egy nappal később, 1863. július 4-én a nyugati fronton is döntő győzelmet arattak: bevették a Mississippi melletti utolsó déli erősséget, Vicksburgot, s lényegében kettévágták a Konföderációt. A katonai kezdeményezés immár az északiak kezébe ment át, akik felmorzsolták a Konföderáció erőit, a polgárháború 1865. április 9-én a déliek teljes kapitulációjával ért véget.
A gettysburgi csata színhelyén négy hónappal az ütközet után, 1863. november 19-én katonai temetőt avattak fel, amely ma amerikai nemzeti emlékhely. Ez alkalommal mondta el Lincoln elnök az amerikai történelem legismertebb és legrövidebb, alig háromperces, 273 szóból álló beszédét, amely új lelket öntött az Unió polgáraiba, s megfogalmazta a legfontosabb amerikai értékeket.