A Skultéty-ügy
2013. június 14. 17:13 MTI
Ki volt Skultéty László?
A világ legöregebb huszárja, Háry János alakjának ihletője Gábris László néven született, 1738. június 27-én a Trencsén vármegyei Pruzsina (Barossfalva) községhez tartozó Hegyesmajtényban (jelenleg Mojtín, Szlovákia). Huszár volt édesapja, aki felesége halála után, 1750-ben a Ghillányi-huszárezredbe (1752-től Hadik huszárezred) vitte ezredfiúnak a félárvaságra jutott 12 éves Lászlót. A tűzkeresztségen 18 évesen, egy 1756-57. évi hadjáratban esett át, amelynek során a magyar huszárok 1757. október 16-án Hadik András huszárezredes vezetésével elfoglalták és megsarcolták Berlint.
Ettől kezdve végigharcolta a Habsburg Birodalom valamennyi háborúját, küzdött a franciák, a törökök, az olaszok, a poroszok és az oroszok ellen, összesen 22 hadjáratban vett részt. Végig ugyanabban az ezredben szolgált, bár az ezred neve többször is változott. Hosszú katonáskodása alatt Mária Teréziától I. Ferencig négy uralkodót szolgált. Egész életét a katonaságnak szentelte, soha nem nősült meg. Mélyen vallásos ember volt, beszélt szlovákul, németül, egy keveset franciául is tudott.
Többször megsebesült, hősiessége miatt 1790-ben strázsamesterré léptették elő és kinevezték az ezred zászlótartójává, azaz kornétásává, akinek feladata a zászló őrzése volt. Amikor I. Ferenc császár 1812-ben megszemlélte Skultétyék ezredét, feltűnt neki az akkor már 74 éves zászlótartó, akivel el is beszélgetett. A császár tisztté akarta előléptetni az öreg katonát, és fel akarta menteni minden munka alól, de Skultéty azt válaszolta neki, hogy ő már csak megmarad kornétásnak, mert a zászlót nem lehet elhagyni.
Skultéty Lászlót 81 éves katonai szolgálat után 1831-ben, 94 éves korában szerelték le, amikor már nem tudta megülni a lovát. A leszerelésekor Aradon állomásozó ezrede az agg huszárt a város gondjaira bízta. Az obsitnak azonban csak néhány hónapig örülhetett. Valószínűleg nem bírta a tétlenséget, mert még leszerelése évében, 1831. augusztus 19-én a kisszentmiklósi ezredispotályban meghalt. Az újaradi temetőben katonai tiszteletadással helyezték örök nyugalomra. Első síremlékét, egy homokkő obeliszket az ezred költségén volt parancsnoka állíttatta neki. Ezt cserélte fel a város 1898-ban egy díszesebb márvány emlékoszloppal.
Az ő alakja ihlette Garay János 1843-ban írt, Az obsitos című költeményét, amelyet 1926-ban Kodály Zoltán zenésített meg Háry János címmel. Életéről Safáry Endre és Zachar József írt könyvet Nyolcvan nyár nyeregben címmel, amely 1992-ben jelent meg az Ikva Kiadónál. Arcképe ott van a Somogyi Győző festőművész által megfestett Magyar hősök arcképcsarnokában, amely a száz legvitézebb magyar katonát ábrázolja.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
