Megoldották az ír burgonyavész rejtélyét
2013. május 24. 15:48
Az ír burgonyavész az 1840-es években körülbelül egymillió ember halálát okozta a Brit Birodalomhoz tartozó Írországban. Egy legújabb tanulmány szerint kutatók azonosították a mára már kihalt kórokozót, amelynek a HERB-1 nevet adták, továbbá az is kiderült, honnan származott a gombafajta.
Az 1845 és 1852 között a burgonyát elpusztító, a gombafélék családjába tartozó kórokozót Phytophthora infestans néven ismeri a tudományos világ, azonban a több mint egymillió ír halálát okozó, s csupán „a nagy éhínség” (Great Famine) néven emlegetett katasztrófa okának számító organizmus pontos törzsét mindezidáig nem sikerült megállapítani.
Korábban úgy gondolták, a US-1 nevű törzs egy tagja lehetett a kérdéses gomba, azonban egy molekuláris biológusokból álló nemzetközi csapat szerint egy másik törzsbe tartozhatott az igazi bűnös. „Végre felfedeztük a pusztító kór okát” – jelentette be diadalittasan Hernán Burbano, a németországi Max Planck Intézet kutatója egy nyilatkozatában. A korábbi tévedés azért következhetett be, mivel a két kórokozótörzs az európai járvány előtt csupán egy évvel vált ketté – olvasható a LiveScience tudományos hírportálon.
Egy 1846-ban gyűjtött burgonyalevél Írországból
A kutatók 11 darab, 150 évvel ezelőtt letépett burgonyalevelet gyűjtöttek össze a helyszínről, továbbá Nagy-Britanniából, az Egyesült Államokból, valamint Európa egyéb szegleteiből, amelyek segítségével alig néhány hét alatt sikerült a Phytophthora infestans, valamint befogadó, vagyis már megfertőződött burgonyanövény genomját felállítani. A dekódolt genomot a növény mai egyedeivel hasonlították össze, amivel nyomon tudták követni a kórokozó evolúcióját.
A tanulmány szerint a HERB-1 eredetileg a mexikói Toluca-völgyből származott. Amikor az európaiak a 16. században az Újvilágba érkeztek, a kórokozó genetikai sokféleséggel került szembe, s a 19. század elejére alakulhatott ki pusztító formája, amit maguk a mexikóiak hurcolhattak be Európa nyugati szélébe, s amely elrothasztotta az ír népesség legfontosabb táplálékát és takarmánynövényét. A 20. század elején aztán új burgonyafaj terjedt el a kontinensen, amely már jobban ellenállt a penészesedésnek.