Európaiak voltak a minósziak
2013. május 15. 18:37
Valóban európaiak voltak a minósziak, az Európa első fejlett civilizációját létrehozó kultúra képviselői - állítja egy új genetikai kutatás.
„Most már tudjuk, hogy az első fejlett európai civilizáció megalkotói valóban európaiak voltak” – közölte George Sztamatoannopoulosz, a Washingtoni Egyetem genetikusa, aki a Nature Communications tudományos folyóirat május 14-i számában számolt be a kutatás eredményeiről. Genetikusok ebben négyezer éves, Krétán talált maradványok DNS-eit hasonlították össze a közelmúltban elhunyt és ma élő európaiak és ázsiaiak örökítőanyagaival. „Nagyon hasonlítanak a neolitikum kori európaiakhoz és a ma élő krétaiakhoz” – tette hozzá Sztamatoannopoulosz.
A minószi civilizáció (más néven krétai civilizáció) eredete sűrű homályba vész. Aranykora az i. e. 2700 és i. e. 1450 közötti időszakra tehető, ami elsősorban a páratlan szépségű palotaépítésekben mutatkozott meg. A bronzkori civilizáció virágzásának egyik fontos összetevője a tengeri kereskedelem volt. I.e. 1500 körül azonban a civilizáció már romokban hevert, aminek oka a Thira (ma Szantorini) szigetén bekövetkezett vulkánkitörés és szökőár, esetleg a beözönlő mükénéiek támadása lehetett.
A minósziak emlékét leginkább a félig bika, félig ember Minotaurusz emléke őrizte meg. A mítosz szerint mielőtt Kréta uralkodója, Minósz királlyá lett volna, jelet kért Poszeidóntól, hogy vajon ő vagy fivére lesz-e az uralkodó. Poszeidón Minósznak jósolta a királyságot és ennek jeléül egy fehér bikát küldött, amelyet Minósznak fel kellett volna áldoznia a jóslat beteljesülésekor.
A fehér bika szépségétől elbűvölt Minósz nem így tett, mire Poszeidón éktelen haragra gerjedt és őrületet küldött Minósz feleségére, Pasziphaéra, aki beleszeretett a bikába. Daidalosz segítségével Pasziphaé megtalálta módját, hogy egyesüljön a bikával – ennek a násznak az eredménye lett Minótaurosz, akit Minósz a knósszoszi palotájában megépített óriási labirintusba zárt.
Knósszosz feltárása és felfedezése, a krétai piktografikus írásmódú feliratok megtalálása és általában a bronzkori civilizáció kutatása Sir Arthur John Evans brit régészhez köthető. A neves archeológust teljesen ámulatba ejtette a minószi civilizáció fejlettsége, a minószi és az egyiptomi művészet nagyfokú hasonlósága, és úgy gondolta, hogy az nem is fejlődhetett ki magától a szigeten. "Ezért gondolta azt, hogy a kultúrát Líbiából vagy Egyiptomból importálhatták" – fejtegette Sztamatoannopoulosz.
Hogy megerősítsék vagy cáfolják Evans elméletét, a kutatók a krétai Lassithi-fennsík barlangjaiban talált, 4400-3700 éves csontok DNS-eit vizsgálták meg és hasonlították össze a csak az anyán keresztül öröklődő mitokondriális DNS-eket 135 európai és ázsiai mintával. A genetikai hasonlóság így azt jelenti, hogy a minószi civilizációt nem afrikai bevándorlók, hanem a helyiek építették fel, a művészeti párhuzam pedig a gyakori kulturális érintkezések eredménye volt.
A felfedezés azt sugallja, hogy az első minósziak az Anatóliában élt földművelő közösségből érkeztek, s hozták be magukkal a fejlett neolitikus életmódot, az állattenyésztést és növénytermesztést. Ha elméletük megállja a helyét, akkor ez azt jelenti, hogy a minósziak egy proto-indoeurópai nyelvet beszéltek, egy olyan nyelvet, amely az anatóliai földművesek által használt nyelvből alakult ki. Így tudva azt, hogy a minószi nyelv indoeurópai gyökerekkel bír, a kutatók remélik, hogy előbb-utóbb sikerül kibetűzniük eddig megfejthetetlennek bizonyuló írásukat, a lineáris A-t.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
