Pestis segítette a Római Birodalom bukását
2013. május 13. 12:14
A 6-8. században lezajlott pestisjárvány is hozzájárulhatott a Római Birodalom végső széthullásához – írják kutatók a PLOS Pathogens május 2-ai számában.
A Yersinia pestis baktérium által kiváltott betegséggel általában két, emberek százmillióit elpusztító járványt kötnek össze. A Párizsi Egyetem tudósai 1345. március 20-ra teszik a fekete halálként is ismert, a Yersinia pestis által okozott betegség – amelynek kórokozója főként a patkánybolháról kerülhet át emberre – felbukkanását, amely a 14. században söpört végig Európán, és becslések szerint 75-200 millió áldozatot hagyott maga után.
A gyilkos kór vallási, társadalmi és gazdasági változásokat indított el, amelyek mély hatást gyakoroltak Európa történelmére. A kontinens népessége csak 150 év alatt állt helyre, de a járvány a 19. századig többször visszatért a kontinensre. A 19-20. században újabb, ugyancsak a Yersinia pestis baktérium okozta járvány pusztított a világon, Európán kívül Afrikát, Amerikát, Ausztráliát és Ázsiát is érintve.
Ugyan a korábbi kutatások már kimutatták a közvetlen kapcsolatot a baktérium és az említett katasztrófák között, a 6. században kezdődött, s egészen a 8. századig tartó Justinianus-féle pestist illetően azonban megoszlanak a vélemények. Az I. Justinianus bizánci császárról elnevezett járvány összesen százmillió áldozatot szedett, és néhány történész úgy véli, hogy ez is hozzájárult a Római Birodalom összeomlásához.
A kérdés tisztázására kutatók 19 hatodik századi, a Justinianus-féle pestisben elhunyt, a középkori bajor temetőkben eltemetett áldozat fogából vettek DNS-mintákat. A szakemberek megállapították, hogy mindegyikben kimutatható volt a Y. pestis. „Mindig izgalmas, ha sikerül kiderítenünk egy múltbéli járvány kórokozóját” – adott lelkesedésének hangot Barbara Bramanti, a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem archeogenetikusa.
A kutatók szerint ezek a felfedezések alátámasztják azt, hogy a járvány áttört az Alpokon és a mai Bajorország területén is szedett áldozatokat. A DNS-elemzések azt sugallják, hogy a 6-8. századi pestis – a két másik, későbbi hullámhoz hasonlóan – szintén Ázsiából eredt, és elképzelhetően Afrika felől érkezett Európába.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
