Titokzatos gömböket találtak a Tollaskígyó templomában

2013. május 2. 18:37

A 3,8-12,7 centiméter átmérőjű golyók az előzetes vizsgálatok szerint legalább 1800 évesek lehetnek. Belsejük agyagból és valamilyen szerves anyagból készült, míg a felületet pirit, más néven a „bolondok aranya” borítja, amelynek oxidálása sárgásan csillogó hatást kölcsönöz a gömböknek. „A leleteket a vasból és kénből összeálló pirit – másik nevein a vaskovand vagy kénkovand – oxidációja borítja, amely egyfajta fém. Több száz ilyen, fémes hatású gömböt találtunk a Tollaskígyó templomának két déli kamrájában” – magyarázta Gómez Chávez a Discovery Newsnak.

A Teotihuacan egyik legismertebb szakértőjének számító George Cowgill, az Arizonai Állami Egyetem professzora szerint a gömbök lenyűgöző felfedezésnek számítanak. „A bolondok aranyát több ősi mezoamerikai társadalom is felhasználta; a gömbök valószínűleg a tökéletességet szimbolizálták, de hogy valóban mit jelenthettek és miért készültek, arról egyelőre nincs tudomásunk” – mondta a professzor.

A templom két kamrája falainak és mennyezetének borítása magnetit, pirit és hematit ásványi anyagokból készültek, ami speciális fényes hatást és fényerőt kölcsönzött a helynek. „Úgy véljük, hogy a társadalom elitje, a papok és uralkodók különböző rituálék során használhatták a föld alatti járatokat, illetve termeket” – mondta Chávez. Az elmélet alátámasztására szolgálhat az a néhány, a kamrákban megtalált kerámiából és fából készült maszk, amelyeket hegyikristályokkal, jádekövekkel és kvarcokkal díszítettek. A tudósok szerint ezek az i. sz. első század végén készülhettek.

A munka még nem ért véget, ugyanis Chávez kollégáival a föld alatti alagút utolsó részének három kamrájának vizsgálatára készül, amelyeket szintén robotkamerákkal szeretnének megközelíteni. „Az alagút az eredeti állapotában van, tehát két évezrede érintetlen” – adott hangot izgalmának Ng Tze Chuen, aki a kamrákba behatoló, Tláloc II-TC névre hallgató robotot építette. A hongkongi szakértő szerint, aki az egyiptomi nagypiramisok felfedezésében aktív szerepet játszó 2010-es „Dzsedi” robot megalkotásában is segédkezett, a gömbök az egyik legjelentősebb leletnek számítanak Teotihuacan régészeti történetében.

Chávez szerint az alagutat a város elöljárói kétszer is lezárták, másodszorra – körülbelül 1800 évvel ezelőtt – vastag fallal torlaszolták el a járatokat, hogy senki se léphessen be, minden bizonnyal azért, mert az alagút végén lévő központi kamrában számukra valami értékeset akartak megőrizni. „Elképzelhető, hogy ezekben a termekben fogjuk megtalálni Teotihuacan uralkodóinak földi maradványait” – magyarázta a kutató.