Meghajolt Európa a fekete halál előtt
2013. március 20. 14:14
1347 őszén tizenkét genovai gálya érkezett a messinai kikötőbe. A hajók hátborzongató rakományt szállítottak: a fedélzeten bűzlő tetemek hevertek, és az a néhány ember, aki még életben maradt, fennhangon bűnbocsánatért fohászkodott Istenhez. A hajókat rögvest kiutasították a kikötőből, de már túl késő volt.
A Párizsi Egyetem tudósai 1345. március 20-ra teszik a fekete halálként is ismert, a Yersinia pestis nevű baktérium által okozott betegség felbukkanását, amely a 14. században söpört végig Európán, és becslések szerint 75-200 millió áldozatot hagyott maga mögött. A gyilkos kór vallási, társadalmi és gazdasági változásokat indított el, amelyek mély hatást gyakoroltak Európa történelmére. A kontinens népessége csak 150 év alatt állt helyre, de a járvány a 19. századig többször visszatért a kontinensre.
A legnagyobb európai pestisjárvány 1347-1353 között zajlott, miután 1346-ban a genovaiak kaffai erődjébe az ostromló tatárok katapultjaikkal számos, pestisben meghalt ostromló katona tetemét lőtték be. A járvány megjelent a városban is, ahol több ezer genovai polgár tartózkodott.
A kórokozót a genovai kereskedők hurcolták be magukkal a Krímből Dél-Európába, a járvány innen két-három év alatt terjedt el a középkori kereskedelmi és hajózási útvonalak mentén egész Európában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. A városokban uralkodó rossz higiéniai viszonyok csak szaporították a megbetegedések számát: se csatornarendszer, se szemétszállítás nem volt, és a betegség okáról és terjedéséről sem tudtak sokat.
Néhány kikötőváros és nagy piactartó település egészségpolitikai intézkedésekkel (Raguzában például karanténnal) próbálta megvédeni lakosait, de ezeket nem tartották be konzekvensen. A pestis megjelenése a lakosság erkölcsi megingását eredményezte, a keresztények Isten büntetéseként értelmezték a járványt, sok helyütt pedig a zsidókat vádolták azzal, hogy megmérgezték a kutakat, elterjesztve ezzel a járványt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
