"Arca lett" Courbet női szeméremtestet ábrázoló festményének
2013. február 8. 10:09 MTI
"Arca lett" Gustave Courbet 1866-ben készült, A világ eredete című, női szeméremtestet ábrázoló világhírű festményének, miután egy szakértő azt állítja: a francia festőművész egy másik képén azonosította a modell arcát. Más Courbet-szakértők viszont szkeptikusan fogadták a Paris Match című magazin exkluzív hírét, szerintük ugyanis nincs sok tudományos alapja a feltételezésnek.
A Paris Match az egymás fölé helyezett két festménnyel a címlapján jelent meg csütörtökön. Alul A világ eredete című festmény, amelyen egy női altest látható. Ehhez Courbet egyik barátja, James Whistler szeretője volt a modell. A fölé helyezett kép pedig egy ágyban fekvő, magát az élvezetnek átadó barna hajú fiatal nő félrefordított arcát ábrázolja.
Ez utóbbi, 33-szor 41 centiméteres olajfestményt 2010 januárjában 1400 euróért vásárolta meg egy párizsi műkereskedésben egy gyűjtő. A neve elhallgatását kérő személy számos szakértőhöz elvitte szerzeményét, mert meggyőződése szerint a festményen látható női fej A világ eredete című képhez modellt fekvő nő arcáról készült. Feltételezése szerint Courbet eredetileg nemcsak a női altestet festette meg, hanem egy teljes alakot, de a képet később darabokra vágták.
A műgyűjtő a Courbet életmű-katalógust összeállító Jean-Jacques Fernier-nek is előadta elméletét, aki azt fenntartásokkal fogadta. Különleges laboratóriumi vizsgálatok azonban meggyőzték arról, hogy Courbet eredetileg egy 120-szor 100 centiméteres vagy még annál is nagyobb képet készített barátja ír szeretőjéről, Jo Hiffermanról, a festményt pedig utóbb szétvágták.
A Paris Match becslése szerint az 1400 euróért vásárolt, női fejet ábrázoló festmény 40 millió eurót érhet a felfedezésnek köszönhetően. Fernier azt mondta: az új képet bele fogja venni az életmű-katalógusba. A modern realista festészet megteremtőjének híres alkotása, A világ eredete a párizsi Orsay Múzeumban látható. Az intézmény nem kívánta kommentálni a hírt, s arra hívta fel a figyelmet, hogy a múzeum kurátorai nem szoktak magánkézben lévő művekről véleményt nyilvánítani.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
