Királyságok a mai Európában
2013. április 16. 17:56
Norvégia
Norvégia 872-es létrejötte óta a királyság intézménye folyamatos, s az ország egységes és többé-kevésbé független, habár több unióban is részt vett: 1397 és 1524 között a Kalmár Unió tagja, 1536-tól 1814-ig Dániával közös unióban egyesültek, míg 1814 és 1905 között Svédországgal tömörültek unióba. 1905. június 7-én Norvégia teljesen függetlenné vált. Habár az ország hivatalosan mindig is örökletes királyság volt, történelme során nem egyszer választás útján döntöttek a következő norvég uralkodó személyéről; legutóbb 1905-ben választottak királyt népszavazás útján.
Az utóbbi években a szocialista párt tagjai a monarchia megszüntetését javasolták minden egyes parlamenti ciklus elején, sikertelenül, ugyanis a norvégok kevesebb mint 20 százaléka áll a köztársaság mellett. Ez adja a norvég monarchia egyedülálló helyzetét, mivel a nép egy évszázaddal ezelőtt választott dinasztiája bizonyos időközönként rendszeresen hivatalos visszaigazolást kap támogatottságáról.
Jelenleg 1991. január 17-től a Schleswig-Holstein-Sonderburg-Glücksburg-dinasztia egyik ágának sarja, V. Harald székel Norvégia trónján, örököse egyetlen fia, Haakon herceg. A király főként ceremoniális funkciókat tölt be, bár a norvég alkotmány szerint kezében van a végrehajtó hatalom: gyakorlatilag az Államtanács viseli ennek súlyát a király nevében. Formálisan a király saját megítélésének megfelelően nevezi ki a kormányt, azonban mindezt gyakorlatilag a parlament már 1884 óta önállóan végzi a mindenkori uralkodó helyett.