Hátborzongató régészeti felfedezések
2013. január 25. 09:35
Egymást felfaló neandervölgyiek, elégetett jégkorszaki gyermek Alaszkából, a történelem első ismert leprása, gáztámadás az ókorban és sűrű homály Nagy Sándor utódjának sírja körül. Összeszedtük, melyek voltak az utóbbi évek legfurcsább régészeti felfedezései.
Neandervölgyi kannibálok
Megették egymást a neandervölgyiek – erre a következtetésre jutottak spanyol kutatók, miután egy spanyolországi barlangban kannibalizmusra utaló nyomokat találtak 12 férfi és női csontvázon. Az El Sidron-i barlangban tizenkét férfit, nőt, és gyermeket mészároltak le, majd a támadók – szintén neandervölgyi emberek – mohón falatozni kezdtek az áldozatok földi maradványaiból. A gyilkosok olyannyira éhesek voltak, hogy felnyitották az áldozatok koponyáját, hogy hozzájussanak agyvelejükhöz, de feltörtek minden apró csontocskát is, hogy egyetlen csepp csontvelőt se hagyjanak kárba veszni.
A csontok feltárása – azok szétszóródása miatt – tíz éven át tartott. A csoport 49 ezer éve élt El Sidronban, majd valamikor a haláluk után egy nagyobb vihar, vagy más természeti katasztrófa következtében a barlang beomlott és betemette őket. A csontokon különféle jelek utalnak arra, hogy a 12 személy halála után az odaérkező neandervölgyiek társaik húsából fogyaszthattak: a csontokat feldarabolták, levágták az izmokat, s összetörték a hosszúcsontokat, hogy kinyerjék belőle a velőt.
Az El Sidron-i barlangrendszer
A kannibalizmus azonban nem volt ritka a neandervölgyiek körében, van olyan elmélet, amely szerint ez okozhatta a kihalásukat. A spanyolországi felfedezés a fellelt csontok nagy száma miatt egyedülálló. A kutatók meggyőződése szerint a férfiak mitokondriális DNS-ben mutatkozó hasonlatosság azt jelzi, hogy patrilokális csoportokban éltek; a közeli rokonságban álló férfiak alkották a csoportot, amelyben a nők jövevények voltak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
