Hátborzongató régészeti felfedezések
2013. január 25. 09:35
Az első leprás
A lepra legkorábbi ismert esetére 2009-ben, Indiában bukkantak, ahol egy négyezer éves csontvázon fedezték fel amerikai kutatók a betegség nyomait. A leprát már az ókori források is említik, a tudósok feltételezése szerint a betegség Indiából vagy Afrikából ered, innen terjedt el Nagy Sándor seregeinek közvetítésével. Gwen Robbins antropológus szerint a négyezer évvel ezelőtti leprás beteget i.e. 2000 táján temették el Balatalban, egy nagy ókori településen (a mai Rádzsasztán területén), amely i.e. 3700 és i.e.1800 között élte virágkorát.
A temetkezési hely azért is egyedülálló, mivel a hindu hagyományok szerint eltemetni csak az elégetésre „nem alkalmas” személyeket, így a társadalomból kitaszítottakat, a terhes nőket, az öt év alatti gyermekeket, az elátkozottakat, illetve a leprásokat volt szokás.
A lepra vagy Hansen-kór idült, fertőző betegség, a Mycobacterium leprae okozza, amely a tbc kórokozójához hasonlít. Lappangási ideje változó, pár hónaptól akár 40 évig is terjedhet. A betegség klinikai formái sokrétűek, legismertebb a viszonylag jóindulatú, lassú lefolyású tuberkuloid lepra, mely a bőrt és a környéki idegeket támadja meg, és van a gyors lefolyású, erősen fertőző lepromatózus lepra, amely a bőrön göböket képez (leprómák), megtámadja az idegeket és a zsigereket is.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
