Elveszíthetünk egy hungarikát
2013. január 22. 17:17
Itthon van a helye
Az elmúlt évszázadok során számtalan alkalommal vizsgálták, kutatták, mozgatták az anyagokat egészen napjainkig, aminek pontos történéseiről nincsenek adataink. Annyi bizonyos, hogy a jelenleg Bécsben őrzött gyűjteményben nem találhatóak meg a magyar vonatkozású Hogenberg féle városmetszetek. A 14 metszet több szempontból is kivételes. Sehol Magyarországon nem tudtak arról, hogy Anna Beek, aki ilyen magas szintű művészeti munkát végzett, magyar városképeket is készített volna, tehát egy olyan hungarikumról van szó, amelynek a létezéséről a szakma sem tudott.
Dr. Plihál Katalin, az Országos Széchenyi Könyvtár különgyűjteményi igazgató és térképtörténész szerint ezen 14 metszet különleges fontosságú és művészeti jelentőséggel bíró műalkotások együttese, amelyhez hasonlóan átalakított, s ezáltal egyedi üzenettel felruházott, magyar várakról készült alkotásokat a szakirodalom és a szakma eleddig nem ismert. A térképtörténész szerint mivel hazánk városait ábrázolják a művek, így hungarikának számítanak, tehát Magyarországon a helyük.
Palánka vára
A Múlt-kor által megkérdezett dr. Kenyeres István, a Budapest Főváros Levéltára megbízott főigazgatója, a Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjtemények Kollégiumának vezetője, aki nem mellesleg a kora újkori végvárak kutatásával is foglalkozik, megerősítette a fentebb megszólaltatott szakértők véleményét, s hozzátette: egy egyedi hungarika kincsről van szó, amely méltán kerülhetne bármely kiemelt hazai közgyűjteménybe. A történész kiemelte, önmagában is elég ritka az a helyzet, hogy egy ehhez hasonló színvonalú gyűjtemény felbukkanjon a műkincspiacon, az pedig még ritkább, hogy a kolligátum tulajdonosa megkeresi a magyar államot, mert úgy véli, tartalmuk és értékük okán ez a magyar kulturális kincs részét képezi. "Ebben a helyzetben" – a szakértő szerint – „kiemelten fontos szerep jut az államnak, illetve a kultúráért felelősséget vállaló nagyobb cégeknek".
Támogasd a 
szerkesztőségét!
