Az 1941-48-as időszak vajdasági áldozatainak forrásfeltárása
2012. december 29. 11:02 Mezei Zsuzsanna
Mit kutatni és hol?
Felmerül a kérdés, hogy mit kell kutatni, melyik fondok azok, melyben használható információk vannak az említett időszakról, és főleg az áldozatokról. Igaz a címben 1941-től 48-ig terjedő időszakot jelöltem meg, mert a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság ezt az intervallumot jelölte meg, a kutatási területe viszont csak Vajdaság. A Szerb Kormány által felállított bizottság 1944. szeptember 12-e után Szerbia teljes területén megtörtént tömeges és egyéni kivégzésekkel foglalkozik, akiket bírósági ítélettel vagy anélkül végeztek ki. Az 1941-44-es időszak már régóta áll a kutatók, történészek érdeklődési körében. Sok könyv, film, dokumentumfilm készült e témával kapcsolatban. Emléktáblákat emeltek az áldozatoknak, azonban az 1944 szeptembere után történt eseményekről kevés megbízható információ volt.
A kutatás elsődleges feladata kijelölni azokat a fondokat, amelyekben adatok találhatók a címben megjelölt időszakról. Az 1974-ben Jugoszláviában megjelent levéltári módszertani utasítás szerint Vajdaságban a levéltári anyagot három főcsoportba sorolják:
A. Állami szervek, intézmények, szervezetek és egyéb közfeladatot ellátó szervek iratai
B. Családi és személyi fondok
C. Gyűjtemények
Ezeket az elveket követve a zentai Történelmi Levéltár és a Csongrád Megyei Levéltár a vajdasági levéltári munkatársak segítségével elkészítettek egy fondjegyzéket a Bánát, Bácska és Baranya Katonai Közigazgatása tanulmányozásához. Ebben a kötetben 4 belgrádi, 10 vajdasági és egy vajdasági múzeum kb. 760 fondja van feltüntetve több mint 10 000 ifm anyaggal, melyek forrásul szolgálhatnak az 1941 és 1948. közötti időszak civil áldozatainak összeírásához és a történelmi tények feltárásához. Az "A" főfondcsoportba tartoznak a kutatásra kijelölt fondok legnagyobb része, ezen belül:
1. Közigazgatási és közfeladatot ellátó szervek iratai, melyek az 1941 és 45 közötti és az 1944-45 utáni időszakra vonatkoznak. Ezek a népfelszabadító bizottságok, különböző szintű népbizottság, a kataszteri hivatal, vagyonkezelőség és hadikárokat megállapító bizottságok munkájáról begyűjtött iratok. Külön kell szólni a Megszállók és Támogatóik Bűntetteit Kivizsgáló Bizottság munkájáról, amelyik vajdasági, köztársasági és állami szinten működött. Mind a három szint levéltári anyaga a kutatás részét képezi, de legtöbb adatot a vajdasági bizottság munkájából visszamaradt dokumentumaiból kaphat a kutató.
2. A jogszolgáltatás szervei: kerületi és járás bíróságok és ügyészségek iratai 1944-45 között és 1944-45 után.
3. Katonai szervek, szervezetek és intézmények: Bánát, Bácska és Baranya katonai közigazgatásra vonatkozó fondok, katonai állomások, városparancsnokságok, szerémségi katonai alakulatok, a katonai bíróságok különböző szintjeinek fondjai tartoznak ebbe az alcsoportba.
4. Társadalmi-politikaiszervezetek, társulatok és testületek. Itt különösen az akkori pártdokumentumokat (kommunista szövetség) tömörítő fondok érdekesek, itt is a legalacsonyabb szervezeti egységektől egészen a vajdasági és köztársasági szintig, a hadirokkantakat tömörítő szervezetek, egyesületek és a vöröskereszt iratai.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
