Újra repülhetnek a Burmában kiásott Spitfire-ek

2012. november 30. 08:53

16 éves előkészítést követően a múlt hónapban végre megszületett az az egyezmény, amelynek értelmében kiáshatják az elveszett Royal Air Force gépeket és Nagy-Britanniába szállíthatják őket. A vadászgépeket állítólag Mountbatten earljének parancsára rejtették el a brit erők Mianmarban (az akkori Burmában) röviddel az előtt, hogy az Egyesült Államok 1945. augusztus 6-án lebombázta Hirosimát.

David Cameron brit miniszterelnök még áprilisi mianmari látogatása során kötött szóbeli megállapodást Thein Sein elnökkel az eltűnt repülőgépek feltárásáról, amelyben a mianmari kormány is szerepet vállal. A régészek várhatóan januárban kezdik meg a több tucat – egyes becslések szerint legalább 36 – brit vadászgép kiásását, amelyek tavasszal kerülhetnek vissza Nagy-Britanniába, ahol helyreállítják őket, s három éven belül akár újra a levegő emelkedhetnek.

David Cundall 16 éve küzd azért, hogy a gépek visszakerüljenek Nagy-Britanniába. A mezőgazdálkodással foglalkozó, az aviatikáért régóta rajongó férfinak amerikai veteránok még 1996-ban hívták fel a figyelmét a Mianmarban elásott Spitfire-ekre. A két éven át tartó projekt során három burmai helyszínt sikerült lokalizálni: a Spitfire-temetők lehetséges helyszíne megfelelt azoknak a leírásoknak, amelyeket a nyolc amerikai szemtanú adott egybehangzóan az elásott vadászgépekről.

Cundall 1996 óta tartózkodik Mianmarban, végez kutatásokat és tárgyal a helyi hatóságokkal a gépek hazaszállításáról. Először akkor csillant fel a remény álma beteljesülésére, amikor tavaly feloldották a mianmari katonai juntát sújtó – többek között a katonai felszerelések ki-és beszállítására vonatkozó – nyugati szankciókat; Cundall szerint nem elképzelhetetlen, hogy a vadászgépek a Nagy-Britanniába való szállítást követő három éven belül újra repülhetnek.

A Supermarine Spitfire egy brit együléses vadászrepülőgép, amelyet a Brit Királyi Légierő megrendelésére fejlesztettek ki, első repülését 1936-ban hajtotta végre. A Reginald Joseph Mitchell által tervezett, két évvel később hadrendbe állított típust a második világháborúban nagy számban alkalmazták, majd azt követően főként a brit Nemzetközösség tagjainál állt szolgálatban, egészen az 1950-es évek végéig. A Spitfire a legnagyobb darabszámban gyártott szövetséges repülőgéptípus volt, valamint azon két gép közül az egyik, amelyet még a második világégést követően is gyártottak.