Maszadáig vezetnek a kumráni tekercsek szálai
2012. november 28. 17:42
Egy izraeli paleográfus azt állítja, hogy a Kumrán mellett előkerült ötven holt-tengeri tekercs mindegyikét ugyanaz az írnok jegyezhette fel, mint aki a zsidó felkelők tömeges öngyilkosságáról elhíresült maszadai erődnél talált tekercseket is írta.
A holt-tengeri tekercsek között összesen 972 ősi szöveg van, legtöbbjüket pergamenre, a többit pedig papiruszra írták. A kumráni tekercsek a legrégebbi ismert bibliai tárgyú kéziratok, amelyeket i.sz. 68-ban rejtettek el a római hadsereg elől tizenegy barlangban a Júdeai-sivatagban, egy ősi település, Hirbet Kumrán közelében, Jerikótól 15 kilométerre délre.
Az 1947 és 1956 között megtalált tekercsek nemcsak azért fontosak, mert esetükben a Bibliában előforduló, illetve nem kanonizált írások legkorábbi szövegváltozatairól beszélünk, hanem mert általuk új megvilágításba került a második templom időszaka is. A héber, arámi és görög nyelvű szövegeket i.e. 150 és i.sz. 70 között írták, de a radiokarbonos vizsgálatok még ennél is korábbi időt sugallnak, s az i.e. 3. századra teszik keletkezésüket.
Ada Yardeni izraeli paleográfus most azt állítja, hogy a Kumrán mellett előkerült ötven holt-tengeri tekercs mindegyikét ugyanaz az írnok jegyezhette fel, mint aki a zsidó felkelők tömeges öngyilkosságáról elhíresült maszadai erődnél talált tekercseket is írta.
A Biblical Archaeology Review című folyóirat legújabb számában Yardeni és kollégája, Sidnie White Crawford azt írja, hogy az iratokat hat különböző barlangban fedezték fel, az írnok pedig a bibliai szövegeket másoló zsidó szekta tagja volt. Ezzel megdőlhet az a népszerű elmélet, hogy kumráni gyűjtemény egy úgynevezett "általános zsidó könyvtár" része lett volna. Crawford amellett érvel, hogy mivel a szerző ugyanaz a személy, az egyes barlangokhoz tartozó tekercsek nem a különböző zsidó csoportokat reprezentálják.
Yardeni elméletét arra alapozza, hogy szerinte az egyik Maszadánál talált Józsua-apokrif ugyanannak az írnoknak a "tollából" származik, mint aki a kumráni tekercseket is jegyzi. Ráadásul Crawford újabb kapcsolatra hívja fel a figyelmet: eszerint az egyik zsidó szekta kéziratának kilenc példányát két kumráni barlangban, egy másikat pedig Maszadában találták meg, ugyanazon a helyen, ahol az apokrif iratot. „Valószínű, hogy néhány Kumránból származó tekercset a rómaiak elől menekülő déliek írhattak. De ez csak feltételezés” – nyilatkozta Crawford.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
