Felemás magyar desztalinizáció
2012. november 21. 15:06
Később sem született megnyugtató döntés
A felelősségre vonások ismételten csak a politikai vezetés utasításait végrehajtó egykori államvédelmi beosztottakat érintették. Ügyüket az MDP Politikai Bizottsága (PB) 1956. augusztus 9-én tárgyalta. A testület úgy határozott, hogy azok ellen az államvédelmi tisztek ellen, akik mindenféle felső utasítás nélkül, a legdurvább módon megsértették a „szocialista törvényességet”, az ügyészség emeljen vádat. Mindennek azonban a nyilvánosság kizárásával kellett volna végbemennie, oly módon, hogy az „ne jelentse e kérdések újabb, széles körben való elterjedését”.
A politikai vezetés néhány tagját a PB döntése egyáltalán nem nyugtatta meg. Egri Gyula KV-titkár szerint már az is nehéz helyzetet teremtett, hogy az ÁVH-nak a törvénysértésekben felelős nem minden tagját akarják felelősségre vonni, hanem csak a fő felelősöket, ráadásul csak azokért a bűnökért, amelyeket a felülről jövő utasításokon kívül követtek el. Az volt a véleménye, hogy a két cselekmény egyrészt jogilag szét sem választható, másrészt ebben az esetben a bőrük mentése érdekében valamennyien a másikra kenik a felelősséget, s fölső utasításra hivatkoznak majd. Úgy vélte, hogy ez óhatatlanul fel fogja vetni a Farkas-ügy felülvizsgálatának szükségességét. Szerinte az sem lett volna megoldás, ha nem ítélnék el őket, mert tetteik előbb-utóbb úgyis kiderültek volna, s ez újabb alkalmat ad majd a pártvezetés elleni támadásra.
A pártvezetés még mindig attól félt – s ez irányú félelmeinek Hegedüs András miniszterelnök a budapesti szovjet nagykövettel, Jurij Andropovval beszélgetve hangot is adott –, hogy az egykori államvédelmi tisztek pere, még zárt tárgyalás esetén is, „nemkívánatos információk nyilvánosságra jutásával jár, tápot ad a provokációnak”. A határozat végrehajtására egyelőre nem is került sor, bár elhangzottak olyan vélemények, hogy ha felelősségre vonásuk elmarad, az sokak szemében úgy tüntetné fel a PB-t, mintha védelmükre kelne. Kádár János a Politikai Bizottság 1956. augusztus 31-ei ülésén élesen bírálta is az államvédelmi szerveket, különösen azért, mert még mindig állományban tartottak olyan személyeket, akik súlyosan kompromittálták magukat.
Végül közel egy hónap múlva, az MDP Politikai Bizottsága 1956. szeptember 28-i ülésén, Különfélék napirendi pont keretében nemcsak „az elmúlt évek során ártatlanul kivégzett elvtársak” temetésével kapcsolatos kérdéseket vitatta meg, de Hegedüs András szóbeli javaslatára a volt államvédelmi tisztek büntetőjogi felelősségével kapcsolatban is állást foglalt, s úgy határozott, hogy két hét múlva meghallgatja Nonn György legfőbb ügyész beszámolóját a volt államvédelmi beosztottak ügyével kapcsolatban.
Erre a PB október 5-ei, soron kívüli ülésén sor is került, amikor Nonn György szóban tájékoztatta a PB-tagokat a Belügyminisztérium Vizsgálati Főosztálya vezetőjének és a Legfőbb Ügyészség Különleges Ügyek Osztálya vezetőjének Péter Gábor és társai ügyében készített jelentéséről. Ugyanezen a napon letartóztatták Farkas Vladimírt, Faludi Ervint, Szendi Györgyöt, Szántó Györgyöt és Toldi Ferencet, az ÁVH egykori vizsgálótisztjeit, majd egy héttel később, október 12-én Farkas Mihályt is. Bírósági felelősségre vonásukra a forradalom után, 1957 tavaszán került sor.
Baráth Magdolna teljes cikke a Betekintő 2012/3. számában található
Támogasd a 
szerkesztőségét!
