Holokauszttagadás Iránban

2012. október 4. 09:06

Nem volt nehéz a szélsőséges megfogalmazásiról híres, a perzsa lator állam befolyásos, de korántsem teljhatalmú vezetőjének, Mahmúd Ahmadenizsád iráni elnöknek a holokauszt tagadásáról szónokolnia, lévén hogy gyakorlatilag nem létezik olyan könyv perzsa nyelven, amely a holokauszt történetét dolgozza fel.

Többek között ezen akart változatni a 65 éves iráni-amerikai történész, Ari Babaknia, amikor úgy döntött, hogy megírja a soá történetét, abban a reményben, hogy ezáltal a közel-keleti országban élők is közelebbi képet kapnak a nácik által elkövetett gaztettekről. Babaknia reméli, hogy a vaskos, négykötetes alkotást az interneten keresztül ingyen hozzáférhetővé tudja tenni Iránban. A férfi saját költségén adja ki a könyvet az általa gründolt Memorah Foundation-ön és a washingtoni David S. Wyman Institute for Holocaust Studies-on keresztül.

„Nem elég eladni a könyvet” – jelentette ki a zsidó származású, orvos végzettségű Babaknia, hozzátéve, hogy ő az internet erejében bízik, mivel szerinte a könyv itt fejtheti ki a legnagyobb hatását. „Azt szeretném, ha a világ összes, perzsa nyelven beszélő fiatalja rendelkezne internet hozzáféréssel, letöltené és elolvasná a könyvet”.

Ahmadenizsád lépten-nyomon azt hangoztatja, hogy a holokauszt „mítosz”, a nácik által meggyilkolt hatmillió zsidó csak a torz képzelet szüleménye. A konzervatív politikus nincs egyedül a véleményével, mivel gyakorlatilag az összes, az 1979-es iráni forradalom óta hivatalba lépett keményvonalas rezsim tagadta a holokausztot. Elemzők szerint azonban Ahmadinezsád holokauszttagadása pusztán politikai indíttatású, amit ily módon próbál régóta dédelgetett céljához kötni, nevezetesen „Izrael állam letörlését a térképről”.

Izraelben komoly erőfeszítéseket tettek és tesznek annak érdekében, hogy ellensúlyozzák a holokauszt legmagasabb szintről érkező tagadását. Tavaly például a Jad Vashem jeruzsálemi holokausztközpont Youtube-csatornát indított, amelyen holokauszttúlélők visszaemlékezései láthatók fárszi felirattal. A múzeum honlapján már elérhető az oldal perzsa verziója is.

Eldad Pardo, a Héber Egyetem iranistája szerint a holokauszttagadás sokkal mélyebben gyökerezik Iránban a hivatalos állásfoglalásoknál. Az iráni antiszemitizmus egyfelől a tradicionális, a zsidókat „tisztátlannak” tartó síita felfogásból és a modern, európai „import” nézetekből eredeteztethetők. A világháborúban Irán hivatalosan semleges volt, de gyakorlatilag nácibarát, kvázi-fasiszta rezsim állt az ország élén – fejtette ki Pardo. „Az irániak, akik árjáknak tartották magukat, úgy hitték, hogy Németország megnyerheti a háborút” – tette hozzá.

Ma azonban – ha nem is korlátlanul, de – gyakorlatilag minden elolvasható az interneten a holokausztról. Irán 74 milliós lakosságának körülbelül a fele született az 1979-es forradalom után, s 33 millióan rendelkeznek internet hozzáféréssel, ami a legmagasabb arány a közel-keleti országok között.