Megfejthették a fáraók rejtélyes halálokát
2012. szeptember 11. 12:18
A fiatalon elhunyt Tutanhamon rejtélyes halála – úgy tűnik – végre magyarázatra talált. A fáraó rövid élete és a világ legkorábbi feljegyzett monoteista vallása mind egy epileptikus betegség következménye lehetett – állítja egy új tanulmány, amely az egyiptomi királyi család titkait igyekszik feltárni.
Mióta 1922-ben a gazdagon berendezett és szinte még érintetlen sírját felfedezték, Tutanhamon halálának oka heves viták kereszttüzében áll. Több elmélet látott napvilágra a gyermekfáraó halálával kapcsolatban: egyesek szerint meggyilkolták, mások azt állítják, hogy lepra, esetleg tuberkulózis, malária, sarlósejtes vérszegénység vagy kígyómarás végzett vele, egy sokadik javaslat szerint pedig a fiatal uralkodó szekeréről leesve hunyt el.
Egy kutató merőben új elmélettel állt elő nemrégiben. Hutan Ashrafian sebész, az Imperial College London munkatársa szerint az ókori festmények és szobrok is azt mutatják, hogy Szemenhkaré, a 18 évesen elhunyt Tutanhamon bátyja vagy nagybátyja, illetve Ehnaton, a gyermekkirály apja elnőiesedett alakúak lehettek, szokatlanul nagy mellekkel és széles csípővel, de az Ehnatont megelőző két fáraó, III. Amenhotep és IV. Tothmesz is hasonló fizikummal bírt. Ezen uralkodók mind fiatalon és titokzatos körülmények között hunytak el – mutatott rá Ashrafian.
Ashrafian megállapította, hogy minden fáraó egy kissé fiatalabb korban hunyt el, mint elődje, ami egy örökletes betegségre utal. „Fontos megemlíteni, hogy az ötből két fáraóval kapcsolatban a források vallási látomásokról beszélnek” – mondta Ashrafian. Az epilepszia egy formája során – amely az agy temporális lebenyében kezdődik – az alany hallucinációkat és vallási látomásokat tapasztal, különösen, ha napfényre megy. Valószínű, hogy a fáraók családja is ebben az örökletes betegségben szenvedett.
A tünetek között a betegnek feminin jellegzetességekkel is számolnia kellett. A temporális lebeny kapcsolatban áll a hormonok felszabadulásában érintett agyi részekkel, a nemi fejlődéssel összefüggő hormonok szintjének megváltozása pedig epileptikus rohamokat válthat ki – talán ez magyarázza a fáraók nagy melleit. Továbbá elképzelhető, hogy egy ilyen roham során törhetett el Tutanhamon lába is – vélekedik Ashrafian.
A gízai Nagy Szfinx lábainál megtalált álom-sztélé felirata szerint IV. Thotmeszt egy napsütéses délutánon vallásos élmény érte, bár látomását össze sem lehet hasonlítani Ehnatonéval. A reformer fáraót arra ösztönözték víziói, hogy a sok istenséget gyűjtse össze egy napkorongba, s csak a legfőbb istent, Atont imádja. Ezután a fáraó felhagyott az ókori egyiptomi politeista vallási hagyományokkal, s a legkorábbi ismert monoteista vallás elindítója lett. Ha Ashrafian elmélete helyes, akkor Ehnaton vallási kísérlete és Tutanhamon korai halála egyaránt betegségük következménye lehet.
„Ez egy izgalmas és elfogadható magyarázat” – vélte Howard Markel, a Michigani Egyetem orvostörténésze. „Azonban az elméletet szinte lehetetlen bizonyítni, mivel nincs végleges genetikai teszt az epilepsziára” – tette hozzá. Orrin Devinsky, a New York-i egyetem neurológusa szerint is nagyon spekulatív az elmélet „Ehnaton vallási fordulatának pontos időpontja nincs egyértelműen dokumentálva, és a legtöbb esetben az ilyesfajta hirtelen vallásos megtérést nem az epilepszia okozta. Az egyistenhit összefüggésben lehet epilepsziával, vagy bipoláris zavarral, skizofréniával vagy egy gomba okozta mérgezéssel, azonban ez az elmélet nem győzött meg teljesen, mivel nem fejtette ki az összes lehetőséget” – mondta.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
