Világörökségek veszélyben
2012. augusztus 31. 17:27
Humberstone és Santa Laura Salétrom Művek
A chilei Tarpacá régióban található Humberstone és Santa Laura művekben több mint 200, Chiléből, Peruból és Bolíviából érkező munkás dolgozott a 19. század végétől kezdve. A sivatagban mindentől elzárt közös munka és lét, a nyelvek gazdagsága, a kreativitás, a szolidaritás és a társadalmi igazságosságért küzdő úttörő harc egy egységes, sajátos pampínó kultúrát hozott létre.
A Föld egyik legszárazabb sivatagjában több ezer dél-amerikai dolgozott az 1880-tól kezdődő hat évtizeden keresztül. Feladatuk a világ legnagyobb salétromlelőhelyének kitermelése volt. A nátrium-nitrát (chilei salétrom, nem keverendő össze a feketelőpor egyik összetevőjével, a kálium-nitráttal) fontos alapanyaga a műtrágyának, amely Észak- és Dél-Amerika, de még az öreg kontinens mezőgazdaságát is forradalmasította, Chilének pedig nagy jövedelmet biztosított.
Az 1872-ben induló termelés idején az Atacama-sivatagon lévő terület még Peruhoz tartozott, majd az 1883-as ún. salétromháború után került Chiléhez. Miután az 1930-as években német tudósok kifejlesztették az ammóniaszitézist, a veszteséges működés következtében a salétrompiac összeomlott, s a gyártelep lassan elnéptelenedett.
A kedvelt turistahelynek számító egykori telep megőrzése a terület sebezhetősége és a gyakori földrengések miatt kérdésessé vált, ezért az UNESCO 2005-ben úgy döntött, hogy a világörökség részévé nyilvánítja az 1961 óta pusztuló salétromgyárat, s még abban az évben a veszélyeztetett kategóriába helyezte át.