Horthy Vitézi Rendje
2012. augusztus 30. 12:54
A kötelezettségek
A vitézek kötelezettségei között első helyen állt, hogy a haza védelmében katonai szolgálattal tartoztak külső és belső ellenség megjelenése esetén. Az erre való felkészülés érdekében időnként katonai gyakorlaton vettek részt. Elemi csapások, egyéb katasztrófák esetén is mozgósíthatók voltak. Vitézi elöljáróiknak engedelmességgel tartoztak, és kötelesek voltak az összejöveteleken, megbeszéléseken megjelenni. Figyelemmel kellett kísérniük a nemzetellenes szervezkedéseket és erről jelentést tettek elöljáróiknak. Csak olyan más szervezetbe, egyesületbe léphettek be, amelyek céljai nem álltak ellentétben vitézi esküjükkel. A nagykorúság elérése után a telkes vitézeknek családot kellett alapítaniuk, a nősüléshez az Országos Vitézi Szék adott engedélyt. A rendi tagsággal kedvezmények is jártak, mint például árengedményes fogkezelés és gyógyszervásárlás, utazási, szállítási kedvezmény, díjtalan jogi tanácsadás. A nem megfelelő életmódot élőket, vagy bűncselekményeket elkövetőket törölték a rendből.
Purgly Emil volt népfelkelő főhadnagy, 1932-ben földművelésügyi miniszter vitézi igazolványa
A Vitézi Rendbe való felvétel után a vitézek jogosultakká váltak a telekre. A telekkel való ellátás azonban olyan ütemben történt, ahogy a Vitézi Szék eladományozható földterületek birtokába jutott. Az adományozók Horthy felhívására földbirtokaikból bizonyos mennyiségű területet ajánlottak fel. A bemutatott telekfelajánlási oklevélen Dréher Jenő, a Kőbányai Sörgyár tulajdonosa és igazgatója, földbirtokos, ajánlotta fel birtokának egy részét. Több alkalommal összesen mintegy 100 kataszteri holdnyi területet adott át földbirtokából.
A vitézi telkek megműveléséhez bizonyos felszerelési tárgyak és eszközök, valamint állatállomány jártak. Ezekből nem mindenki részesült egyformán. Úgynevezett felszerelési leltárakon rögzítették a vitézeknek átadott eszközöket, melyekre rávezették az esetleg saját tulajdonban lévőket is. Kötelező volt a felszerelés karbantartása, megóvása, a föld szükség szerinti művelése. A vitézi kötelezettség teljesítésével a 17-60 év közötti vitézek tartoztak. Méltánylást igénylő esetekben azonban felmentést lehetett kapni ezek alól.
Az esetleg hiányzó szakértelem pótlására, a modern gazdálkodási ismeretek oktatására a vitézek, ill. elsősorban fiatal várományosaik számára alapította meg Pálóczi Horváth István (1857–1935) és felesége a Vitézek Gazdaképző Iskoláját Örkényben, 1926-ban. (Az iskola ma is működik Pálóczi Horváth István Szakképző Iskola és Kollégium néven.) Horthy az iskola felavatásán beszédében többek között a következőket mondta: „Midőn a Vitézi Rendet életre hívtam, az volt a célom, hogy a vitézeket ne csak nemzetvédelmi vonzásban, hanem gazdasági téren is példaképpen állítsam a nép elé, mint annak természetes vezetőit.” További képzési lehetőséget jelentett egy két éves fonó-szövő tanüzem alapítása, amelyben a vitézek gyermekei ingyenesen tanulhattak, és textilipari szakmunkás végzettséget szerezhettek.
A vitézek telekkel való ellátása azonban a felajánlások elégtelen száma miatt akadozni kezdett, létszámukhoz képest a telekfelajánlások elmaradtak. Emiatt 1929 és 1934 között a vitézzé avatások is szüneteltek. A területi visszacsatolások után az igénylők száma tovább nőtt. Egy 1943-as adat szerint ekkor 4342 tiszti és 11189 legénységi vitéz, valamint 8000 várományos alkotta a Vitézi Rend tagságát. Vitézzé avatás még 1944 őszén is történt. Az 1945. évi január 20-án megkötött fegyverszüneti egyezmény 15. pontjának teljesítéseképpen azonban az Ideiglenes Nemzeti Kormány feloszlatta a fasiszta, vagy katonai szervezetnek minősített szervezeteket, köztük az Országos Vitézi Széket. Az HM Országos Vitézi Szék Felszámoló Bizottsága pedig megkezdte a felszámolást. A rangok és címek eltörléséről szóló 1947. évi IV. tc. megtiltotta a vitézi cím, és a nemzetes megszólítás használatát is.
Szlovikné Berényi Márta cikkét a Magyar Országos Levéltár Archívumában olvashatja
Támogasd a 
szerkesztőségét!
