Hellenisztikus kori sírkamrákat tártak fel Albániában
2012. augusztus 2. 18:47 MTI
Hellenisztikus kori sírkamrákat tártak fel az albániai Durresben, a temetkezéseket egy építkezés során fedezték fel. Eddig harminchat sírt találtak, többségüket a szakemberek a i.e. 2. századra datálják - olvasható a The Greek Reporter angol nyelvű görög lap online kiadásában.
A régészek szerint négy különféle sírtípust lehet megkülönböztetni, az ásatások során kerámiatárgyak sokasága került elő, urnákat és egyéb tárgyakat tártak fel.
Durrest (Dürrakhion, Dyrrachium) Sztrabón tanúsága szerint i. e. 627-ben korinthoszi és kerkürai telepesek alapították Epidamnosz néven. Jól működő oligarchikus társadalmát Arisztotelész haladó példaként említette Politikájában.
I.e. 435-ben Korinthosz és Kerküra között az Epidamnosz birtoklása miatt kialakult viszály polgárháborúhoz (epidamnoszi háború), majd a peloponnészoszi háború kirobbanásához vezetett (i. e. 431).
I. e. 312-ben Glaukiasz illír király vonta fennhatósága alá a várost, majd a rómaiakkal szemben elvesztett I. illír háború következtében i. e. 229-ben a Római Birodalom részévé lett, és Dyrrachium néven fontos hadi és tengerészeti bázissá vált. Pompeius itt állította fel hadiszállását, és innen verte vissza riválisa, Caius Iulius Caesar támadását i. e. 48-ban.
A római uralom alatt Dyrrachiumtól indult keletre Thesszaloniki és Konstantinápoly felé a Via Egnatia. Augustus császár az actiumi csatát (i.e. 31.) követően veterán légionáriusokat telepített le a városban. Itt született 430 körül a későbbi bizánci császár, I. Anastasius.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
