Mi lesz Egyiptommal Havvász nélkül?

2012. július 30. 17:52

A bizalom jó szolgálatot tett az önbecsülésének, amikor Hoszni Mubarak bukott egyiptomi elnök nevében ő kezelhette a fáraók kincseit, de a Régiségek Legfelsőbb Tanácsa és a milliárdosok is nagy segítséget nyújtottak munkájához, akik elsősorban a turizmusból és a nemzetközi kiállítások szervezéséből kaptak tetemes bevételt.

Az Egyiptom Indiana Jonesának is nevezett régésznek ezekben a napokban kevesebb jóakarója van, most, hogy a forradalom és a korrupciós botrány lemondásra kényszerítette őt hivatalából. Bár a 64 éves Havvász tavaly egy rövid időre visszatért a hatalomba, még nem talált túl sok támogatót a frissen megválasztott és kormányt alakító Mohamed Morsi Szabadság és Igazság Pártjában.

Mubarak 2011. februári bukását megelőző két évtizedben Havvász idejét azzal töltötte, hogy segítse Egyiptomot antik kincseinek külföldi bemutatásában. A Régiségek Legfelsőbb Tanácsának főtitkáraként eltöltött kilenc éve alatt ő állt a Tutanhamon-kiállítás utazása, az arany múmiák felfedezése, továbbá számos egyéb projekt mögött, kiváltva ezzel a nyugati világ elismerését is.

Havvász leleményes húzásai gyakran valamely tragédia nyomában érkeztek, amelyben egy ügyes kampánnyal megfordította a közvélekedés előjelét hazája felé. Például 1998-ban, a Luxorban történt 63 turista meggyilkolását követően újranyitotta a 10 éve bezárt Szfinxet. Ettől kezdve a kasszasiker közeli múzeumok kiállításai hirdették a világon mindenfelé a fáraók országának különlegességeit.

A régész távollétében továbbra sem egyértelmű, hogy Egyiptom ilyen gazdasági körülmények között, hogyan lesz képes visszahódítani a külföldi turistákat. „Havvász volt Egyiptom arca, amely látogatók millióit tudta mozgósítani” – mondta Dieter Arnold, a New York-i Metropolitan Múzeum egyiptomi osztályának vezetője. Évek óta a turizmus az ország legnagyobb gazdasági ágazata. Míg a gyapot ára ingadozott és a Szuezi-csatornán áthaladó hajók száma is csökkent a pénzügyi válság következtében, a turizmus rugalmasnak bizonyult. 2010-ben mintegy 14,5 millió látogató érkezett Egyiptomba, akik az afrikai országban elköltött milliárdjaikkal nagyban hozzásegítettek a gabona importszükséglet teljesítéséhez.

Azonban tavaly év elején a tiltakozások hatására – a Turisztikai Minisztérium közlése szerint – harmadával csökkent a turizmusból befolyó bevétel, ráadásul a nyugatellenes hozzáállás sem segített a bajokon. „Nem lennék meglepődve, ha Havvászt ismét miniszterré neveznék ki” – mondta Nora Shalaby, egyiptológus és politikai aktivista. A régész visszatérése, karizmatikus egyénisége a jelenlegi kormány demokratikus eszméket veszélyeztető politikáját is megváltoztathatná, fejti ki véleményét Andrew Burmon a huffingtonpost.com oldalon. Ugyanakkor Havvász gyengesége abban rejlik, hogy ő a régi rendszer maradványa, ám bizonyos szempontból ez biztosítaná az erejét is. Habár visszatérése politikailag népszerűtlen lenne, gazdaságilag igen célszerűnek tűnik.

A tavaly év eleji kairói zavargások során az egyiptomi Nemzeti Múzeum is veszélybe került, tolvajok törtek be az épületbe és az újonnan megnyílt ajándékboltba. Záhi Havvász rögtön a helyszínre sietett, ahol a tüntetők egy csoportja az örökségek védelmére kelt. Az egyiptomiak örültek, hogy egy a régi rezsim tagjai közül elhagyta védett otthonát, s félelem nélkül közéjük ment. Ugyanakkor Havvász soha nem rejtette véka alá ellenszenvét az egyiptomiakkal szemben, akiket nem tartott méltónak saját örökségükre. Népszerűsége így igen változékony volt, ám nem mulasztotta el azon felkelők hősiességét sem dicsérni, akik megóvták az ország felbecsülhetetlen értékű leleteit a bajtól.

Továbbra sem tisztázott, hogy Morsi hogyan kívánja mozgósítani Egyiptom bürokráciáját a turizmus ösztönzésére. A Muzulmán Testvériség hivatalos hírportálján megjelent ígéretek szerint 20 milliárd dollárt fektetnek majd be a turizmus fejlesztésébe. „Egyiptom soha nem fog megfakulni” – mondta Havvász. „Mindent megtettem érte, és vissza fogok térni, hogy folytathassam.”