Ős-Budapest 3D-ben
2012. július 17. 12:03
Csak egy tehetős embernek juthatott eszébe a 19. század végén, hogy sztereó-kamerát vásároljon. A Fortepan archívumában eddig szokatlan fényképezési formátum nemcsak a maga nemében egyedülálló, hanem a megörökített témák választásában is különleges.
Erdélytől Budapesten át Ausztria havas hegycsúcsain át egészen az Adriáig sok-sok különleges életkép, panorámafelvétel és anzixnak is beillő képsorozat alkotja azt a 670 felvételt, amit egy Monarchiabeli építész hagyatékából hamarosan közzétesz a Fortepan.
A képek készítője, a svájci származású Schock Frigyes egyike volt azon magyarországi építési vállalkozóknak, akiknek köszönhetően az Osztrák-Magyar Monarchia Európa egyik fejlett államává vált a 20. század elejére, és országrészeit vasúthálózatok és korszerű hidak, viaduktok kötötték össze. Az elsősorban Délvidéken és Erdélyben érdekelt cég azonban nemcsak utak építésével foglalkozott, hanem lakóépületek és középületek tervezésével és kivitelezésével is.
fotók: Fortepan
Az egykor jól ismert Gferer-Schoch-Grossmann cég száz év előtti időkbe vesző tevékenysége ma már alig kideríthető, ezért is olyan nagy jelentőségű a most előkerült hagyaték, amely gazdag pályafutásról és tevékeny életútról tanúskodik. Az utókor számára tanulságul fennmaradt sztereó-technikával készült mintegy 670 fénykép ezért is olyan nagy jelentőségű. De nemcsak a százéves építési vállalkozásáról tudhatunk meg többet, hanem az akkori idők mindennapjairól is egy polgárcsalád életén keresztül.
A német anyanyelvű Schoch-család a századfordulón a Váci utca 55-ben, a Rutterschmidt pékség épületében, a pékmestertől bérelte a ház teljes második emeletét. Itt indul a történet az évtizedek alatt csaknem teljesen összekuszálódott üveglemezek képes mesekönyvében. Egyedüli támpontot csak a 37, töredékesen fennmaradt húszlemezes kazetta német nyelvű címkéi és a felvételeket készítő Schoch Figyes ma 83 éves építész unokája adja. Hiszen a lemezek képei közé írt sorszámozás olykor nagy hiányokat mutat, és az a körülmény is első ránézésre fejtörő talány, hogy az egyes, a jobboldali képek felső sarkába írt, többször újrainduló sorszámozás vajon milyen tematikát, kronológiát követhetett egykor.
Míg az előbbi megfejtése nyilvánvaló, az utóbbira a Vasárnapi Újság 1902-es egyik kiállítási kritikája adja a lehetséges választ: "Igen szép stereoskop képeket állítottak ki még Eötvös Loránd báró, Hammerstein Richárd báró, Konkoly-Thege Miklós, Schoch Frigyes és Hopp Ferencz «globe-trotter» világkörüli útjáról."
A cikk folytatása a Fortepan Blogon
Támogasd a 
szerkesztőségét!
