Londoni olimpia először - 1908
2012. június 11. 15:14 MTI
Két tucat sportág, az atlétikától a vívásig
A 104 évvel ezelőtti rendezvény programjában a már akkor is hovatovább alapsportnak tekintett atlétikán és víváson kívül akadtak jócskán érdekességek: olyan különleges számok mellett, mint amilyen a lovaspóló, a rögbi, a lacrosse, a rakett, a jeu de paume vagy éppen az atlétika egyik számának minősített kötélhúzás volt, motorcsónakversenyeket is rendeztek, méghozzá a Temzén. Londonban debütált a gyeplabda és a labdarúgás, de a műkorcsolya is
Ez utóbbi volt az igazi "kakukktojás", hiszen téli sportágat szuszakoltak be a nyári olimpia kínálatába, de megfért ez is az újkori olimpiák a sport és béke jelszavával Pierre de Coubertin francia báró kezdeményezésére útjának indult sorozata negyedik állomásának műsorában.
Részvételi csúcsot jelentő módon 22 országból, közte az olimpiai újonc Finnországból és Törökországból összesen (amint abban többszöri egyeztetés után megállapodtak a kutatók) 2035 - 1999 férfi és 37 női - versenyző próbált szerencsét az 1904-es 18 helyett 1908-ban már 24 sportágban, együttesen pedig 110 versenyszámban.
A házigazdák őszinte örömére az első londoni olimpián avatták a brit teniszező, Gwendoline Eastlake-Smith személyében az első női aranyérmest a játékok históriájában. Elégedettségre adhatott okot a vendéglátók körében az is, hogy ők lettek a legeredményesebbek 145 medált tartva otthont, 56 arany, 51 ezüst és 38 bronz eloszlásban. Mögöttük végzett az Egyesült Államok (23, 12, 12) és Svédország (8, 6, 11).
Az indulók sorában ott volt Bohémia (Csehország) és Fokföld (a mai Dél-afrikai Köztársaság), továbbá egy "vadonatúj" képződmény is: Ausztrálázsia. Földrajzilag és politikailag sem nagyon értékelhető az elnevezés, "olimpiailag" viszont igen: a londoni országalakzat úgy született meg, hogy Ausztrália és Új-Zéland közös csapattal indult.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
