Az amerikai-magyar diplomáciai kapcsolatok felvétele
2012. május 8. 10:00
Magyarország Külügyminisztériuma és az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége nagyszabású konferencia keretében emlékezik 2012. május 10-én a két ország közti diplomáciai kapcsolatok 90 évvel ezelőtti felvételére.
A rendezvénynek a Central European University biztosít helyet, ahol eredetiben is megtekinthető lesz a békeszerződésnek az amerikai fél által záradékolt – a Magyar Országos Levéltárban őrzött – példánya.
Az Amerikai Egyesült Államok és az Osztrák-Magyar Monarchia között 1917. december 7-én állt be a hadiállapot; ezt követően a Monarchia állampolgárainak érdekképviseletét a helyi svéd külképviseletek ügyosztályai látták el Amerikában.
Az első világháborút lezáró párizsi békeszerződések rendszerének keretében a Magyar Királyság (mint a Monarchia egyik utódállama) 1920. június 4-én kötött békét Trianonban a győztes hatalmakkal – kivéve az Egyesült Államokkal. Az amerikai-magyar békeszerződés megkötésére ugyanis csak egy évvel később került sor Budapesten, 1921. augusztus 29-én. A tárgyalások rövid ideig tartottak gróf Bánffy Miklós magyar külügyminiszter és Ulysses Grant-Smith, az Egyesült Államok magyarországi megbízottja között.
A dokumentum aláírását követően hamarosan mindkét országban sor került a szerződés ratifikálására, vagyis törvénybe iktatására. Magyarországon az 1921. évi XLVIII. törvénycikk szólt az Amerikai Egyesült Államokkal kötött békeszerződés becikkelyezéséről. A ratifikáció kölcsönös megtörténte után, 1921. december 17-én, Budapesten mindkét fél átvette a szerződésnek a másik fél részéről kiállított, záradékkal megerősített példányát.
A külképviseletek szervezése és berendezése már a békeszerződés megkötése előtt megkezdődött mindkét országban. Az amerikai magyar követség és konzulátusok felállításában Winter Károly, a washingtoni svéd követség magyar érdekképviseleti ügyosztályának magyar kir. követségi tanácsosa (később a New York-i Főkonzulátus vezetője) játszotta a főszerepet. Wintert 1920-ban küldték ki mint kir. biztost a régi közös hivatalok felszámolására és a magyar külképviseleti hatóságok felállításának egyengetésére. 1921 nyarára felállította és berendezte a tervbe vett washingtoni követséget és a négy konzulátust (New Yorkban, Chicagóban, Clevelandben és Pittsburghben), amelyek svéd lobogó alatt ugyan, de már mint magyar hivatalok működtek.
Horthy Miklós 1921. december 14-én nevezte ki gróf Széchényi Lászlót rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré, és bízta meg a Washingtonban felállítandó magyar királyi követség vezetésével. Széchényi László (1879–1938) nemcsak az angol nyelvet, de az országot és az „amerikai szellemet” is kiválóan ismerte, lévén hogy hosszú időt élt ott már korábban is, 1908-ban pedig feleségül vette a dúsgazdag amerikai milliomos-lányt, Gladys Moore Vanderbiltet (1886–1965). Széchényi egészen 1933-ig maradt washingtoni követ, ezt követően két évig, nyugalomba vonulásáig a londoni magyar követséget vezette.
A diplomáciai kapcsolatok felvételének záró aktusa az akkreditált követek megbízóleveleinek átadása volt a fogadó országok kormányánál, államfőjénél. Széchényit 1922. január 11-én fogadta Harding elnök a Fehér Házban. A magyar követ jelentése szerint igen barátságos hangulatban került sor a protokoll-eseményre.
A budapesti amerikai követ kinevezésre csak 1922. február 22-én került sor. Theodore Brentano (1854–1940) – aki öt éven keresztül vezette az Egyesült Államok budapesti követségét – 1922 májusában érkezett Budapestre, megbízólevelét május 16-án adta át Horthynak. Így a budapesti amerikai követség hivatalosan is megkezdhette működését 90 évvel ezelőtt, miáltal a magyar-amerikai diplomáciai kapcsolatok teljes körűek lettek.
A teljes cikk a Magyar Országos Levéltár honlapján
Támogasd a 
szerkesztőségét!
