A monszunok formálták India történetét
2012. március 21. 15:13
Alapvető változást hoztak az elmúlt néhány évezred során az indiai szubkontinens éghajlatában a monszunok – állítja egy új tanulmány.
Az állandó nedves monszunos időszakok, melyek kedveznek a buja növényzet kialakulásának, felváltották a szárazabb időszakokat – számolt be a Woods Hole Oceanográfiai Intézet (WHOI). A több mint egymilliárd embernek otthont adó félsziget ugyanazon a szélességi fokon fekszik, mint a Szahara, s közel olyan száraz vidék is lenne, ha a monszunok nem tették volna lakhatóbbá. A következő évi monszunok erősségét és időzítését ma már meg tudjuk állapítani, ám a monszun múltjára vonatkozó információink még meglehetősen hiányosak.
A megértés kulcsa az India középső részén lévő régiókban keresendő, ami egy nagyon érzékeny mutatója az egész félszigetet érintő monszun-kérdésnek. A WHOI geológusai a Bengáli-öbölbe torkolló Godavari-folyónál kezdtek fúrásokba. „Szerencsések vagyunk, hogy az információkat jelölő 'mag' ilyen közel fekszik a folyó torkolatához, ahol az üledék nagyon gyorsan fel tud halmozódni – mondta Camillo Ponton, a tanulmány vezetője. „Minden centiméter üledék 10-20 évnyi információkat tartalmaz. Ez hatalmas előnyt ad számunkra a problémás kérdés megválaszolásában.”
A tanulmány eredménye szerint a drasztikusabb változások mintegy 10 ezer évvel ezelőtt kezdődtek, amikor a folyó partjára a nedvességet kedvelő növények telepedtek le. Azonban négy évezreddel ezelőtt ismét megváltozott a klíma, s a szárazságot jobban tűrő élőlények kezdtek megjelenni a vízparton. „Ez azt jelenti, hogy Közép-India, a monszunzóna magja szárazabbá vált” – mondta Giosan, a tanulmány másik szerzője. A klímaváltozást India lakói is megsínylették. Az i.e. 1700 környékén kimúló Harappa-kultúra annyira meggyengült a klímaváltozás hatására bekövetkező erdőpusztulás miatt, hogy az árja hódításnak már nem tudott ellenállni, s megszűnt létezni.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
