Hogyan akarták elmagyarosítani a szlovákokat?

2012. március 9. 11:37

Grünwald Béla (1839 – 1891) Zólyom megyei hivatalnokként kezdte pályafutását – először a megye főjegyzője, majd alispánja lett. Neve már ekkor országosan ismert volt a szlovák nemzeti mozgalom elleni támadásai miatt. 1874-1875 folyamán az ő kezdeményezésére zárták be az addig létező, három szlovák tannyelvű gimnáziumot és függesztették fel a Matica slovenská nevű szlovák kulturális egyesület működését.

1878-tól parlamenti képviselőként elsősorban a közigazgatás államosítása mellett érvelt, szerinte ugyanis a nemzetiségek magyarosításának legfontosabb tényezője a jól működő központi hatalom és az erős állam. Ekkoriban úgy gondolta, hogy a magyar állam ebből a szempontból nem működik megfelelően, ezért a nemzetiségekkel szembeni határozottabb fellépésre volna szükség.

Álláspontját A Felvidék című röpiratában fejtette ki bővebben. Természetes, hogy a szlovák értelmiség nem hagyta válasz nélkül Grünwald röpiratát. Michal Mudroň pozsonyi ügyvéd, a mozgalom egyik kiemelkedő képviselője még ugyanabban az évben, 1878-ban jelentette meg a Grünwaldéval megegyező című, magyar nyelvű válaszröpiratát, amelyben többek között azt írta: „Semmi kifogásunk az ellen, hogy a magyar nemzetiség intézkedjék eltótosodása ellen; mi tótok nem vágyódunk az után, hogy más nemzetiség árán terjeszkedjünk, tökéletesen beérjük önmagunkkal. Azt azonban méltán elvárhatjuk magyar testvéreinktől, hogy ők se akarjanak nemzetiségileg terjeszkedni a mi vesztünkkel, s hogy különösen ezt állami presszióval elérni ne kívánják.”

A két röpirat, első megjelenésük után 133 évvel, egy kötetbe szerkesztve újra megjelent a Kalligram kiadó gondozásában. A korabeli fényképekkel, karikatúrákkal gazdagon illusztrált könyvben Grünwald és Mudroň írásai mellett olvasható Roman Holec és Romsics Ignác utószava. A magyar történész tanulmányában Grünwald művét a magyar nemzetiségi politika kontextusába helyezve értelmezi, míg a szlovák historikus eddig ismeretlen kézirattári források és korabeli újságcikkek elemzése révén – többek között – Grünwald magánemberi portréját rajzolja fel: írásából megtudhatjuk például, hogy Grünwald anyai ágon szlovák származású volt, valamint azt is, hogy miként reagált, amikor a szlovák élclapok magánélete, például férjes asszonyokkal folytatott viszonyai miatt támadták.