Hétköznapokról mesélnek az ókori graffitik

2012. március 8. 15:51

A történelmet elsősorban királyok, papi és katonai elöljárók formálták, s ismereteink is főleg a hivatalos iratokból, katonai parancsokból vagy éppen kormányrendeletekből állnak össze. Egy nemzetközi projekt ezt ellensúlyozandó az átlagemberek történelmi forrásaiból szemezget, s így próbálja meg közelebb hozni a történelmet mindannyiunk számára; a kutatók minden olyan szöveges forrást feldolgoznak, ami nem egy könyvben vagy egy érmén maradt fenn, legyen az egyetlen egy betű, egy vers, vagy egy sírfelirat.

A falra (oszlopra, kőre, sírra, padlóra, mozaikra stb.) való írás emlékei a tudós fontos eszköztárát képzi – vallja Jonathan Price, a Tel Avivi Egyetem ókortudományi tanszékének professzora. Sommás véleményével nincsen egyedül: izraeli és német kutatókkal, név szerint Benjamin Isaac, Hannah Cotton és Werner Eck társaságában szerkesztőként dolgozott azon a köteten, amely az Izraelben élő ókori népek szöveges emlékeit dolgozza fel, s betekintést enged a Nagy Sándor ideje és az iszlám megjelenése közötti vallási intézmények és adminisztrációs területek működésébe.

A tudósok kemény fába ütötték fejszéjüket: 12 ezer, tíz különböző nyelven íródott felirat elemzését tervezik elvégezni. Minden egyes szöveget gondosan elemeznek, lefordítanak és terjedelmes kommentárral látnak el. A projekt várhatóan 2017-ig fog tartani, addig kilenc kötet megjelentetését tervezik a kutatók.

A graffitik igen elterjedtek voltak az ókorban. Pompeji falait rengeteg ilyen szöveg borította, köztük reklámok, versek és pajzán rajzok. Izraelben az emberek vallási gondolataikat, Istenhez való viszonyukat is megosztották az utókorral, ami azért is fontos, mert így az átlagemberek élete is rekonstruálhatóvá válik. „Ezek azok a maradványok, amik sok esetben egyedüliként maradtak fel az emberek részéről” – fejtette ki Price.