Mit adott Róma az íreknek?

2012. február 29. 15:53

Az i.sz. 1. században a római parancsnok, Agricola állítólag azt jelentette, hogy Írországot egyetlen légióval igázta le és tartotta meg. Néhány régész azt állítja, hogy a rómaiak valóban vezethettek hadjáratot Írország területére, de bizonyítékokkal eddig nem tudtak előrukkolni.

Talán majd most. A dublini Discovery Programme ugyanis azt kutatja, hogy Írországnak milyen kapcsolatai voltak a Római Birodalommal és a császári hadsereg által meghódított Britanniával, amivel az a célja, hogy megvilágítsa a vaskori Írország eleddig kevéssé kutatott történetét.

„Elég információ áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy elkezdjük felmérni, honnan érkeztek az emberek Írországba” – magyarázta Jacqueline Cahill Wilson projektvezető. A bettystowni sírból előkerült földi maradványok fogzománcainak oxigén- és stronciumvizsgálatából például kiderült, hogy az oda temetett rómaiak Észak-Afrikából származtak.

Római kézműves termékeket Tara és Newgrange közelében találták, míg agyagedények a Boyne-folyóból kerültek elő; Dublin északi részén római kori tárgyakra bukkantak, Kilkennyben pedig római temetkezési helyet azonosítottak.

Eamonn Kelly, az ír Nemzeti Múzeum munkatársa úgy gondolja, hogy a rómaiak nem hódították meg az országot, mivel a peremterületek nem feküdtek a kiépítendő villa-rendszernek. Szerinte a rómaiak bármit megkaptak, amit akartak, nem kellett ahhoz fizikailag is jelen lenniük. Leginkább az ír mezőgazdasági termékek érdekelték őket, úgy mint a vaj, a lábasjószág és a marhabőr, de fogtak maguknak zsoldosokat és rabszolgákat is.

Dublin, Westmeath és Kilkenny területén légi lézerszkennelést fognak végezni, így a kutatóknak arra sem lesz szükségük, hogy a tájat fizikailag megbolygassák. A projekt a legmodernebb módszerekkel kívánja feltárni Írország vaskori történelmét: geokémiai, röntgensugaras fluoreszcencia, izotóp-és pollenvizsgálatokkal erednek a múlt nyomába.