Elszakadhat- e Skócia?

2012. február 16. 16:44 MTI, Múlt-kor

Alex Salmond skót kormányfő a múlt hónapban jelentette be hivatalosan, hogy Skócia 2014-ben referendumot tart függetlenné válásáról. Cameron azonban - gyakorlatilag a skót elszakadás elleni hivatalos brit kampány nyitányaként elmondott - csütörtöki edinburghi beszédében közölte, hogy minden lehetséges eszközzel küzdeni fog az Egyesült Királyság együtt tartásáért. "Közös otthonunk van veszélyben, és mindenkinek, akinek e közös otthon fontos, hallatnia kell hangját" - mondta a brit miniszterelnök.

Cameron kijelentette: a független Skóciának külön tárgyalásokat kellene kezdeményeznie olyan jogok megszerzéséért, amelyek ma az Egyesült Királyság részeként járnak neki. A brit miniszterelnök ezeket nem részletezte közvetlenül, de hangsúlyosan megemlítette beszédében, hogy Skóciának "ma" olyan fizetőeszköze van, amelynek kamatát a skót gazdaság igényeinek is megfelelő módon alakítják ki, és Skócia jelenleg Európa egyik legalacsonyabb kamatára vehet fel hiteleket.

Ez egyenes utalás volt arra, hogy a Bank of England - a brit jegybank - csaknem három éve történelmi mélyponton, 0,5 százalékon tartja irányadó alapkamatát, amely Skóciára is vonatkozik. Cameron nem mondta ki nyíltan, hogy függetlenné válása esetén Skócia elvesztené jogát a font használatára. A Mail on Sunday című konzervatív brit tömeglap azonban nemrégiben idézett egy általa megszerzett - hivatalos részről nem cáfolt - bizalmas külügyminisztériumi anyagból, amely szerint Skóciának - ha Brüsszel "új" EU-tagállamként fogja kezelni - az euróövezeti csatlakozásra is kötelezettséget kellene vállalnia, vagyis hosszú távon nem tarthatná meg a fontot fizetőeszközeként.

Michael Moore, Nagy-Britannia Skócia-ügyi miniszterének sajtótájékoztatója

Nagy-Britannia nem tagja az euróövezetnek, és a valutauniós belépés kötelme alól külön kimaradási jogot vívott ki magának. Az azonban független jogi szakértők gyakran hangoztatott véleménye szerint is kérdéses, hogy elszakadása esetén Skóciát automatikusan megilletné-e e kimaradási opció.

Csütörtöki edinburghi beszédében David Cameron azzal is érvelt, hogy Skócia a brit unió tagjaként nagyobb biztonságban van, mint különálló országként lenne, mivel a brit védelmi költségvetés a negyedik legnagyobb a világon, és a brit hadsereg tevékenysége, valamint "az ellenségeink által rettegett, barátaink által csodált" brit terrorelhárító és biztonsági kapacitások hálózata az egész világra kiterjed.

A brit kormányfő szerint mindemellett Skócia "a maga ötmillió lakosával" része a 60 milliós Nagy-Britanniának, amely a hetedik leggazdagabb ország a világon, és egyike a világ legnagyobb kereskedelmi hatalmainak. London és Edinburgh között jó ideje feszültség forrása a függetlenségi népszavazás terve. A brit kormány azt is vitatja, hogy a skót parlamentnek hatáskörében áll-e a referendum kiírása - bár csütörtöki beszédében Cameron kijelentette, hogy a skót nép joga a döntés saját sorsáról -, és a hivatalos londoni álláspont szerint Skócia gazdaságilag is meglehetősen rosszul járna a kiválással.

Az egyesülés

Az egyesülési törvény alapján 1707-ben egyesült az angol és a skót parlament, az angol és skót királyság elnevezése Nagy-Britannia lett. Az egyesülés egyenlő alapon jött létre, Skócia megtartotta saját jogrendszerét és egyházát. A skótok már régóta szorgalmazták az egyesülést, melyet azonban az angolok elutasítottak, mert féltek, hogy a londoni parlamentben a skótok arra irányuló kísérletei, hogy az 1688. évi „dicsőséges forradalom” után (1689) francia segítséggel, a lakosság elégedetlen kisebbségére támaszkodva visszaszerezzék hatalmukat, Angliában is kedvező hangulatot teremtenek az egyesüléshez Skóciával.

Az egyesülés után Skócia előtt megnyílt a gazdasági fellendülés lehetősége, mivel a kereskedők egyenlő feltételek mellett jelenhettek meg a brit birodalom piacain. Skócia sohasem került olyan gyarmati függésbe Angliával szemben, mint Írország, és a skót társadalom is egységes maradt, de problémát jelentett az erős katolicizmus.