A tíz elveszett törzs nyomában
2012. január 9. 08:39
A középkori Afganisztán zsidó kereskedőinek tulajdonított 150 pergamentekercset máris az új holt-tengeri tekercseknek kiáltották ki. A felfedezés új lendületet adhat a Bibliából ismert elveszett tíz törzs legendájáról szóló vitának is.
Az afgán pásztor éppen egy farkasodúba lépett be elkóborolt bárányát keresve, ám csalódnia kellett: az állatnak nyoma veszett. A földön ekkor pergamendarabokra lett figyelmes, ami csak elsőre tűnt hétköznapi eseménynek.
Azóta már kiderült: az afganisztáni barlang 150 kéziratot és más egyéb olyan tárgyat rejtett, amelyet az ázsiai ország középkori zsidó közösségének tagjai hagytak az utókorra. Egyes vélemények szerint ez tekinthető a második legfontosabb felfedezésnek a holt-tengeri tekercsek megtalálása után.
A mostani eset körülményei nem egyediek, ahogyan azt a Héber Egyetem professzora, Haggai Ben-Sammai is megfogalmazta: „Számos ilyen történet van, mindig a bárányuk után kutató pásztorok fedezik fel”.
A kutatók jelenleg még vizsgálják a 11. századi, judeo-arab és judeo-perzsa nyelven íródott szövegeket. „Semmi kétség afelől, hogy autentikus szövegekkel van dolgunk, hasonlóak a korábban talált forrásokhoz” – fejtette ki Saul Saked professzor. A tekercsek között megtalálható Jeremiás könyvének másolata, Saadia Gaon középkori rabbi munkái, versek az elmúlásról és a gyászról, valamint könyvelések, amelyeket egy zsidó kereskedő jegyzett fel.
A professzor szerint a közösség a judaizmus karaita csoportjához tartozott. A mozgalom legfőbb jellemzője, hogy Szentírásként csak az Ószövetséget fogadja el, a Misna és Talmud előírásait elutasítja.
Ugyan eddig már 150 középkori szöveget sikerült azonosítani, még ez a szám is eltörpül a különböző egyiptomi zsinagógákban talált ősi források mellett, amelyek több százezerre rúgnak. Sajnos egy részük olvashatatlan, de Saked bízik abban, hogy az afgán tekercsek csak jéghegy csúcsát jelentik.
Robert Eisenman, a holt-tengeri tekercsek avatott szakértője szerint a felfedezés az Ázsiát és Európát keresztbe-kasul bejáró középkori zsidó távolsági kereskedők, a radaniták életére deríthet fényt. Ennél azonban fontosabb megállapításra is sor kerülhet: „Ha ez egy zsidó település része volt, akkor ez megerősíti azt a mítoszt, hogy a tíz elveszett törzs lakóhelyét is valahol itt kell keresnünk” – így a professzor.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
