Csak egy pulyka maradhat

2011. november 24. 12:41 MTI

Majdnem minden kultúra, nemzet történetében fellelhető olyan ünnep, amikor az emberek kinyilvánítják a bőséges termés felett érzett örömüket, hálájukat. Az Egyesült Államokban ilyen a minden év novemberének negyedik csütörtökén tartott hálaadás ünnepe, amelynek eredete az első amerikai telepesek koráig vezethető vissza - vagy éppenséggel még korábbra. 1620. szeptember 16-án indult Plymouth kikötőjéből Észak-Amerikába a Mayflower nevű hajó, fedélzetén az első angol puritán kivándorlókkal. Az utasok eltökélt szándéka volt, hogy az Újvilágban keressenek boldogulást, és amikor december 21-én kikötöttek a későbbi (észak-amerikai) Plymouth-ban, létrehozták kolóniájukat.

Az őstelepesek a mai Massachusetts állam területén igen nehéz körülmények között kezdték új életüket. Az első, rendkívül hideg télen nem volt elegendő élelmük, soraikat súlyos betegségek tizedelték, és a 102 bevándorló fele sem élte túl a fagyos hónapokat. Tavasszal aztán indiánok tanították őket a növénytermesztés és a vadászat fortélyaira, így 1621 őszén már bőséges termést takaríthattak be. Örömük és hálájuk kifejezésére nagyszabású ünnepséget rendeztek, amelyre William Bradford, Plymouth kormányzója a környékbeli indiánokat is meghívta.

A következő években-évtizedekben rendszeressé váltak a telepesek hálaadó aratási ünnepei, bár még nem az összes gyarmaton. Az Egyesült Államok függetlenségének kinyilvánítása után a kongresszus javaslatot tett egy évente tartandó, az egész nemzetre érvényes hálaadási ünnepnapra, George Washington pedig deklarálta is ezt 1789-ben. 1863-ban Abraham Lincoln - keresve a polgárháború borzalmai közt a nemzet egyesítésének módozatait - Hálaadási proklamációt adott ki, amelyben november negyedik (általában utolsó) csütörtökét a hálaadás napjává nyilvánította. A hálaadás azonban amolyan szentesítetlen szokás maradt, egészen 1941-ig, amikor is november 26-án Franklin D. Roosevelt aláírta a törvényt, amely november negyedik csütörtökét hivatalosan is az ünnep napjává, egyben nemzeti ünneppé nyilvánította.

Jóllehet az ünnep az Újvilágba érkezett ősöktől eredeztethető, nemrégiben egy floridai professzor azzal a meglepő felfedezéssel állt elő, hogy a hálaadás napját a spanyol gyarmatosítók már 1565-ben megünnepelték Floridában, 56 évvel azelőtt, hogy azt Plymouth-ban a brit telepesek meghonosították volna. Michael Gannon, a Floridai Egyetem professzora szerint 1565. szeptember 8-án, San Agustín de Nuestra Senyora de Florida településen ünnepi "bankettre" került sor a misét követően, amelyet Pedro Menéndez de Ávilés celebrált 800 spanyol telepes jelenlétében. A ceremóniára a környező indián törzsek képviselőit is meghívták.

Mindenesetre tény, hogy az Egyesült Államokban a nagy történelmi múltra visszatekintő hálaadás a karácsony mellett ma is a második legnépszerűbb családi ünnep, amelyet az amerikaiak munkaszünettel, rokonok és a hagyományos pulykasült "társaságában" töltenek el. Az ünnepre szánt pulykák közül azonban egy (vagy néha két) szerencsés kiválasztott elnöki kegyelmet kap és megmenekül a kés alól. Ezt a fehér házi pulykaünnepséget Harry Truman elnök idején, 1947-ben rendezték meg először, de J. F. Kennedy elnök volt az első, aki 1963-ban megkegyelmezett egy pulykának.

Idén két nemzeti pulyka, Liberty és Peace várt az elnöki kegyelemre, a ceremóniát azonban már csak Libertynek kellett végigizgulnia.