Rézbánya tetején várják a régészeket Afganisztán ősi ékszerei

2011. november 22. 08:35

A Mes Aynaknál folyó ásatások eddig három buddhista kolostort és egy szobrokkal, érmékkel, reliefekkel és faldarabokkal teli rézbányát tártak fel, ami önmagában elég ahhoz, hogy minden idők egyik legjelentősebb afganisztáni lelőhelyévé tegye a területet.

A Kabultól 35 kilométerre délre levő hegységben 2009 óta először találtak ékszereket. A szakemberek szerint még legalább három kolostor maradványát rejtheti Mes Aynak, amely ezzel a baktriai kincseiről elhíresült Tillya Tepéhez felzárkózva az afganisztáni régészeti panteon újabb emléke lehet.

Logar tartomány régészeti leletei az i.sz. 1-7. századra keltezhetők. A területet először a kelet-iráni nyelvű nép, a kusánok majd a heftaliták népesítették be, később pedig a muzulmánok vették birtokba Afganisztánt. „Az arany, a falfestmények és a szobrok mind-mind azt mutatják, hogy az itt élők nagyon gazdagok voltak” – magyarázta Hans Curvers vezető régész.

A most felfedezett – aranyból készült medálokat, ékszereket és drágaköveket tartalmazó – kincslelet áldás, de egyben átok is az afgán kormánynak, amely elszántan küzd azért, hogy ásványkincseit pénzzé téve erősítse több sebből vérző gazdaságát. A régészeti lelőhely egy jelentős rézbánya felett helyezkedik el, amelyet egy kínai cég vásárolt meg három évvel ezelőtt. A hárommilliárdos vételár Afganisztán legnagyobb befektetésének számít, igaz, állítólag ehhez kellett a korrupt bányászati miniszter is, akit 30 millió dollár fejében sikerült jobb belátásra bírni.

A privatizációból az afgán kormány markát évi 350 millió dollár üti – ez Kabul adóbevételének 20 százaléka –, de a régészeti munkálatok miatt a bánya még nem üzemel. Ehhez fel kell tárni az összes leletet, s folytatni a szovjet érában telepített taposóaknák felszámolását, amivel 2014-re végezhetnek.