A változatos növénytermesztés miatt gyarapodtak a maják
2011. november 11. 10:31
Magas tápértékű, orvosi célokra használt növényeket termesztettek a maják, akiknek így sikerült fenntartani a magas lakosságszámot.
Az alacsonyan fekvő területek a klasszikus periódusban (i.sz. 250-900) az ismert világ legsűrűbben lakott részeinek számítottak. A tudósok becslései szerint még az olyan, a rapid lakosságnövekedést hátráltató klímaviszonyokkal rendelkező részeket, mint amilyen Belize is, sokan lakták, egy négyzetkilométeren akár háromszázan is élhettek.
A maják életmódját kutatókat régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy miként tudták élelemmel ellátni a maja uralkodók alattvalóikat. Amerikai kutatók állítják: bizonyítékokat találtak arra, hogy a maják olyan mezőgazdasági eljárást alkalmaztak, amely lehetővé tette a magas tápértékű, gyógyító hatású növények termesztését; ez egészségesebbé tette a lakosokat, amivel fenn tudták tartani az egyre gyarapodó társadalmat.
A kutatók Belize hegyvidéki részén három helyről vettek földmintát. A Sahonak Tasar teraszainál talált fitolitok (szervetlen növényi mikrofosszíliák) elemzéséből kiderült, hogy a teraszokon nem monokultúra folyt, hanem egyszerre több növényt termesztettek; az orvosi célú növényeket a közép-amerikai gyógyítók ráadásul ma is használják.
Sokan úgy gondolják, hogy a maják által használt technikák, s különösen az irtátos-parlagolásos módszer komoly deforesztációhoz vezetett, ami a kivágott fák helyébe kerülő növények termesztése miatt megváltoztatta a föld minőségét, s részben ez okozta a klasszikus maja civilizáció összeomlását. A tudósok szerint viszont létezett egy másik metódus is: ennek lényege, hogy a maják egyfajta „háztáji” gazdálkodást folytattak, itt termesztették a lakosok egészségét javító növényeket, ezzel elkerülték a fák kivágását, megteremtve a lakosság ellátásának decentralizált formáját.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
